G7 Reggel

2022. október 29. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben lesz szó kilakoltatásokról, a legszennyezőbb országokról, a jövő félmilliárdos megavárosáról és egy mezőtúri dj-ről.

1. Napi G7: ellentmondásos kilakoltatások

A kilakoltatásokat a koronavírus-járvány idején ugyan felfüggesztette a kormány, ám egy ponton mégis újraindultak. Az infláció és a rezsiárak emelkedése miatt így olyanoknak is veszélybe került a lakhatása, akik stabil jövedelemmel rendelkeznek.

Mi változott? Az Utcajogász jogsegélyszolgálat már most azt tapasztalja, hogy aktívan dolgozók veszélybe kerülnek, különösen a közszférában. Az utóbbi időben ügyfeleik között jelent meg kórházi ápoló, tűzoltó vagy tanár is.

Számokban: a kilakoltatások számáról nincsenek nyilvános adatok. Korábban a Bírói Végrehajtói Kar publikálta a kilakoltatások számát negyedévente, de másfél éve megszűnt az adatszolgáltatás.

• A kilakoltatások zöme Budapesten történik, de a fővárosi önkormányzatnak sincsenek adatai. Írásban és telefonon is kértek számokat a Bírósági Végrehajtói Kartól, de semmilyen adatot nem osztottak meg velük.

Alulnézet: erre a jelenségre példa egy belvárosi nő két héttel ezelőtti esete, aki 220 ezer forintos tartozás miatt került hajléktalanszállóra, úgy, hogy ezt az összeget kifizették volna helyette aktivisták. Az eset azért is ellentmondásos, mert:

• A kerület polgármestere a megelőző héten szavazta meg, hogy a kerületek felfüggesztik a folyamatban lévő kilakoltatási eljárásokat.
• A kerület jegyzőjének jóval nagyobb, 750 ezer forintos tartozása volt a XII. kerületi önkormányzat felé be nem fizetett ingatlanbérleti díj miatt.

• A lakhatás elvesztése automatikusan magával hozza a család szétesését, és gyakran a munkahely, így a társadalombiztosítás elvesztését is.

A néhány éve még apokaliptikusnak ható lehetséges jövőképek egyre kevésbé valószínű, hogy bekövetkeznek – állítja az egyik legismertebb klímaváltozással foglalkozó újságíró, David Wallace-Wells, akinek könyvéről mi is írtunk.

Számokban: néhány éve klímamodellek még azt jósolták, hogy változatlan ütemű kibocsátás mellett 4-5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet 2100-ra. Öt év elteltével azonban nagyjából ennek a felére, 2 és 3 fok közé csökkentek a projekciók.

Mi történt? Évtizedek elvesztegetése után érdemi változás: a megújuló energia árának drasztikus esése, globális politikai mozgalmak és a szakpolitikák áthangolása elég volt ahhoz, hogy felére csökkenjen a várható felmelegedés mértéke.

Igen, de: az, hogy a legrosszabbat, mint például az emberi civilizáció végét várhatóan elkerüljük, nem jelenti azt, hogy nem fog alapjaiban megváltozni az életünk, és nem fognak százmilliók állandó szenvedésben élni.

Idézet: „Az emberi faj nem fog kihalni, ha 2 fok fölé megyünk, de valószínűleg lesz sok halott, nagy lesz a migráció, és sok konfliktus lesz területért és vízért” – idézi Nicholas Stern brit közgazdászt Wallace-Wells hosszú cikkében.

• A jobb kilátások ellenére kiszámíthatatlan Stern szerint, hogy milyen következményei lehetnek az amazóniai esőerdő összeomlásának vagy a permafroszt és a sarkköri jég olvadásának.
• „Most még csak 1,2 fokos felmelegedésnél állunk, de már Pakisztán harmada víz alatt van” – utalt a kiszámíthatatlanságra Olufemi O. Taiwo, aki a klímaváltozás által okozott egyenlőtlenségeket kutatja.

Mi következik? A jobb kilátásokkal együtt már a két fokos melegedés nagyban megnövelné az extrém időjárás gyakoriságát. Ugyanakkor a cikk alapján jó hír, hogy továbbra az emberiségen múlik, hogy mennyire fog megváltozni az éghajlat.

3. További tartalmak: gombatermesztés és a legnagyobb megaváros

• A magyar kormány az orosz földgáztól való függőséggel magyarázza az oroszbarát politikáját. A hozzánk hasonló helyzetben lévő Ausztria, Csehország és Szlovákia esete azt mutatja, hogy ez hamis érvelés (444)
• Egy év alatt 30-50 százalékkal nőttek a kertészeti szektor költségei, leginkább a gombatermesztőké és a hajtató kertészeteké. A gyümölcstermelők „több tíz százaléka” hagyhat fel a gazdálkodással a következő 2-3 évben (Agrárszektor)
• Múlt héten derült ki, hogy a kamatstopot kiterjesztik a kkv-szektorra is. A 60 ezer vállalkozást érintő döntés hátterében az állhat, hogy a jegybank rendkívüli kamatemelése után sok cél törlesztője elszállt volna (G7)
• Sokan sokféleképpen körbejárták egy pécsi gimnazista fellépését, aki néhány erős szó miatt az érdeklődés középpontjába került, a legérdekesebb azonban talán az, hogy ő maga hogyan élte meg ezt az egészet (Telex)
• GDP-arányosan jóval kevesebbet költ most az állam szociális juttatásokra, mint 2010-ben, és ezeket szinte sehol sem faragták le úgy az EU-ban, mint Magyarországon (444)
• Az elefántcsontparti Abidjan és a nigériai Lagos közötti ezer kilométeres sávban fog létrejönni a jövő legnagyobb megavárosa, ahol becslések szerint 2100-ra félmilliárd ember fog élni (Guardian)

4. Napi chart: a legszennyezőbb országok

• A világátlag 4,5 tonna/fő, ami némi csökkenés a 2013-as 4,6-os csúcshoz képest. Mivel azonban a népesség folyamatosan nő, az összfogyasztás is. Magyarországon az átlagosnál valamivel nagyobb, 4,7 tonnás az egy főre jutó kibocsátás.
• Nagyjából a felére kellene csökkenteni globálisan átlagosan az egy főre jutó kibocsátást a felmelegedés megállításához.

A 34 éves Sanyi a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron él, és az első, akin élesben tesztelhettük a fotózást kerülők reprezentációjának növelését célzó, kézműves technológiával készült innovációnkat.

Sanyi tíz éve dolgozik elektronikai műszerészként egy helyi gyárban, emellett hangtechnikusi végzettsége is van.

• Budapestre szeretne költözni, ahol szerinte hangtechnikusként nagyobb eséllyel kapna munkát, de még hiányzik a költözéshez szükséges kezdőtőke.

• Legnagyobb sikere a zenélésben, hogy tavasszal sikerült kiadatni egy albumot.
• Egyik kedvence Armin van Buuren holland dj.

Mire a legbüszkébb? Az album mellet arra, hogy három éve vett egy 48 négyzetméteres lakást Mezőtúron. Hét évig gyűjtött az önrészre, a fennmaradó részt fix kamatozású hitelből fedezte.

Benkő Fruzsina a borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek foglalkozásokat tartó InDaHouse Hungary Egyesület alapítója és elnöke.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A Népszava cikke a szociális igazgatásról szóló törvény tervezett módosításáról.

Miért? „A szociális ágazatban dolgozók mindig láthatatlanok voltak a társadalom számára, miközben arra áldozzák az életüket, hogy a legelesettebbeknek, a legnagyobb bajban lévőknek segítsenek. Most az ő munkájukat – és rajtuk keresztül az állam felelősségét – szintén láthatatlanul, egyeztetés és így ellenállás nélkül írja át gyökeresen a belügyminiszter. Úgy tűnik, Magyarországon lassan teljesen magára marad az ember, olyan, mintha az állam mindenhonnan kivonulna, ami az ő felelőssége lenne (oktatás, egészségügy, szociális szféra) és ezzel egy bizarr ‘túlélő valóság show’ résztvevőivé válnánk mindannyian.”

7. Múltidéző: Kormányt alakított Mussolini

Mikor jelent meg? Az Ujság című délutáni politikai napilap 1922. október 31-i számában.

Mi történt? „A király Mussolinit vasárnap reggel kihallgatáson fogadta és megbízta a kabinetalakítással. Észak- és Dél-Olaszország minden nagyobb városa ellentállás nélkül a fascisták kezébe került. A főhadiszállás Milanóban van. Róma környékén az állomásokat fascisták szállották meg. A hidakat gyalogság és tüzérség őrzi, a hídfőket drótakadállyal biztosítva. Palo és Civita-Vecchia közt kétszáz méter hosszúságban felszedték a síneket. A lapok rendetlenül és korlátozott oldalszámmal jelennek meg. Róma felett fascista repülők keringenek, Dél-Olaszországot elvágták az ország többi részétől s a csapatokat Milánóban és Monte-Rotondóban (Róma mellett) vonják össze.” (Arcanum Adatbázis)