A foglalkoztatottság aránya a diplomások közt az egyik legmagasabb Magyarországon. Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb, a munkerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at Glance címmel.
A jelentés évek óta nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, ezért évről-évre plusz információkkal szolgál a magyar oktatási rendszer válságáról, a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, a diákok tanulmányi teljesítményéről, az alacsony magyar állami oktatási ráfordításokról, vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó tanárok nemi megoszlásáról.
Az októberben publikált friss jelentésből azokat a megállapításokat és adatsorokat válogattuk ki, amelyről úgy gondoltuk, a magyar oktatás jelenlegi helyzetének szempontjából érdekesek. Az egyes megállapítások értelmezésére Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. szakértője segítségét kértük.
Nincs adatunk a koronavírus okozta károkról
Lannert megjegyezte: bár a jelentés igyekszik a koronavírus-helyzetet és hatását is összehasonlítani, konkrét adatokat csak 11 ország szolgáltatott, ahogy a mérhető tanulási veszteségről is, ez az összehasonlítás meglehetősen korlátos – Magyarország pedig nincs az adatszolgáltató országok között, ugyanis minden jel szerint a koronavírus hatását az oktatásban Magyarország nem követte nyomon nemzetközileg összehasonlítható módon.
Csak Olaszországban alacsonyabb a diplomásjelöltek aránya
Magyarországon a felsőfokú képzésben részt vevők százalékos aránya 2000 és 2021 között nőtt, ahogy mindegyik OECD országban. A magyar növekedés mértéke azonban nem érte el sem az EU-átlagot, sem az OECD-átlagot, így 2021-re Európában csak Olaszországban alacsonyabb ez az arány.
Hasonlóan alacsony százalékról indulva 2000-ben, lényegesen nagyobb arányú, átlag feletti növekedést produkált Portugália, Törökország, Szlovákia, Lengyelország és Lettország. A magyar adatok leginkább az olaszra hasonlítanak.
A fiatal diplomások arányát tekintve az elmúlt pár évben előzte meg Magyarországot Bulgária, ráadásul a tendenciák és a tanulást nem ösztönző kormánypolitika miatt jó eséllyel Románia és Olaszország is meg fogja előzni Magyarországot. Ahogy nemrég írtuk: Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le Magyarország.
Szakadék országon belül
2021-es adatok szerint Magyarországon a legnagyobb a különbség a főváros és a vidéki régiók között abban, hogy a 25-64 évesek hány százaléka jár valamilyen felsőoktatási intézménybe. Megközelítőleg hasonló mértékű és szerkezetű a szórás Lengyelországban, de a százalékos arányok kicsivel magasabbak. Elég nagy a szórás Spanyolországban is, viszont egyenletesebb eloszlású, nem emelkedik annyira ki a fővárosi régió.
Nincs elég diplomás
A jelentés az oktatás kimenetei adatait is tárgyalja egy fejezetben. A magyar ifjúsági munkanélküliség átlagos, vagy az alatti, de a foglalkoztatottság aránya a diplomások közt az egyik legmagasabb Magyarországon. Lannert szerint "ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb. Ez igaz a 25-34 évesek körében is, negyedik legjobbak vagyunk. A munkaerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg."Kevés a 3 év alatti gyerek az intézményekben
Látványosan alacsony viszont a koragyermekkori ellátásban a 3 éves kor alattiak aránya az intézményekben, amit persze a hosszú gyermeknevelési szabadság és ellátás is magyaráz."Ugyanakkor az is látszik, hogy a megígért bölcsődei férőhelybővítés ellenére ezen a téren nem sikerült a célokat teljesíteni", mondja Lannert.
Elöregedett bölcsődei-óvodai pedagóguskar
A bölcsődei-óvodai pedagógusok koreloszlását tekintve Magyarországon az ötödik legnagyobb a 50 év fölötti tanárok aránya: arányosan ennél többen csak Portugáliában, Litvániában, Észtországban és Csehországban vannak. A 30 év alattiak aránya Magyarországon csak 13,5 százalék, ami önmagában nem annyira szélsőséges szám, de az előző arányszámmal együtt a magyar már egyértelműen az OECD-országok egyik legidősebb bölcsődés-óvodás pedagógustársadalma."Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy habár Portugáliában 30 százalékkal több bért adnak a pedagógusnak, mint a diplomás átlagbér, mégis 1% körüli a 30 alatti pedagógusok aránya. Ez is mutatja, hogy nem elég bért emelni, de a szakma autonómiáját is meg kell teremteni. Portugáliában ugyanis a legnagyobb arányú a határozott idejű szerződéses tanár és ugyanolyan centralizált volt a tartalmi szabályozás, mint nálunk. Ezt a problémát felismerve, most azon dolgoznak, hogy nagyobb legyen a pedagógusok szakmai szabadsága ", mondta a kutató.
Hiába nőtt, a gimnáziumban és felsőoktatásban még mindig alacsony az egy diákra jutó ráfordítás
2019-ben az egy felsőoktatásban tanuló diákra jutó, dollárra konvertált ráfordítás a kilencedik legalacsonyabb adat az OECD-országok között, mélyen a szinte azonos EU-átlag és OECD-átlag alatt található. Egy szinten vagyunk Olaszországgal és Portugáliával. Még alacsonyabb ez az adat Litvániában, Törökországban és Mexikóban.A magyar gimnáziumi képzésben tanuló diákokra jutó ráfordítás szintén bőven a nemzetközi átlagok alatt található: csak Szlovákiában, Litvániában, Török- és Görögországban kisebb.Ugyanakkor ha a 2012-es és 2019-es adatokat hasonlítjuk össze, a teljes oktatási rendszerben, alapfoktól felsőfokig, a diákokra bontott ráfordítások növekedését tekintve Magyarország a lista elején szerepel. Ez betudható részben az 2014-es pedagógus béremelésnek, de annak is, hogy az adatsorban szereplő OECD-országok közül csak Litvániában csökkent jobban ugyanezen időszakban a diákok száma.
Ezek az adatok azt mutatják Lannert szerint, hogy olyan mértékű évtizedes adósságok és lemaradások vannak a rendszerben, amelyek egyszeri nagyobb ráfordításemeléssel nem korrigálhatók.
Mélyen átlag alatti a GDP-arányos oktatási költés
A GDP-arányos ráfordítás 2019-ben Magyarországon a harmadik legalacsonyabb érték, az olasz és görög érték mögött kullog, mélyen a nemzetközi átlagok alatt, elmaradva a lengyel és szlovák ráfordításoktól is.Magyarországon a felsőoktatásra fordított pénzösszegekből magánforrásból érkezett 2019-es adatok szerint 28,3 százalék. Ez az adat meghaladja az EU-átlagot, de nem éri el az OECD-átlagot. Nemzetközi mércével középszintűnek mondható. Ez azért is érdekes, mert az egyetemek magánosításával a fenti arányszám papíron jelentősen nőni fog (feltéve, ha az önállóan, ám törvényi kötelezettségek mentén gazdálkodó közalapítványoknak juttatott, eredetileg állami forrásokból biztosított költéseket magánforrásoknak számítják).Lannert szerint az adatokból az látszik, hogy a felsőoktatásban meglepően magas tandíjak vannak Magyarországon, ami hozzájárulhat az alacsony diplomás arányhoz. "Ráadásul nincs különbség a tandíj mértékét illetően hazai és külföldi diákok között. Az állam 2012-ben drasztikusan csökkentette az államilag finanszírozott helyeket, főleg a közgazdasági és jogi szakokon – itt tapasztalható az átlagosnál kisebb beiskolázás is. Sajnos azon hallgatók aránya, akik állami segítséget kapnak, homályban marad, nincs magyar adat."
Az összköltéshez viszonyítva csak a görög kormánynál költött többet a magyar kormány oktatásra
2019-ben a magyar kormány az összköltéséhez viszonyítva csak a görög kormánynál fordított többet oktatásra. Olaszország, Litvánia, Szlovákia, Kolumbia, Lengyelország, Lettország is többet költött arányosan, és még mindig az EU-átlag alatt járunk. Az EU-átlagot például Finnország, Portugália és Észtország haladta meg többek között.Az EU-nál magasabb OECD-átlagnál is nagyobb az oktatásra fordított állami költések aránya Törökországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Norvégiában, Svájcban.
2019 és 2020 között ráadásul az OECD-országok között Magyarországon csökkent leginkább az oktatásra fordított állami költések aránya. Csehországban ugyanez az arány például kevésbé csökkent, Lengyelországban még nőtt is, majdnem az EU-átlagnak megfelelően.Több szempontból nézve is alacsonyak a pedagógusfizetések
2021-ben a felső tagozatban tanító tanárok és iskolai igazgatók tényleges, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, 25-64 közötti teljes állásban dolgozó munkavállalók átlagkeresetéhez viszonyított keresete Magyarországon a legalacsonyabb. Magyarországon a felső tagozatban tanító tanárok tényleges kezdőfizetése 2021-ben csak a szlovák, lett, és Costa Rica-i tanárok kezdőfizetésénél volt több. A lengyel és a görög adat is előzi a magyart, ami az EU-átlag és az OECD-átlag felét sem éri el.Mindemellett a magyar tanárok kötelezően előírt éves munkaórái a norvég, dán, holland és cseh tanárok kötelezettségeivel azonosak nagyjából, és ezek mind magas kötelező óraszámszintnek számítanak nemzetközi szinten, meghaladják az EU-átlagot és OECD-átlagot is.
Lannert szerint ezekkel az adatokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy ezek elsősorban az előírt óraszámokat takarják, de a valós munkaterhek – kutatások alapján – ennél jóval magasabbak.
Csak nálunk és Lettországban csökkent a női tudósok-kutatók aránya
A magyar tudóstársadalomban a nők aránya 41,5 százalék volt 2020-ban, ez messze a nemzetközi átlagok alatt van, igaz, Németországban és Olaszországban is hasonlóak a számok, és például Svájcban még alacsonyabb a nők aránya.Ugyanakkor jóformán csak nálunk csökkent ez az arányszám 2020-ra a 2015-ös adathoz képest. Az OECD-országok közül csak Lettországban romlott ez az adat, csak ott 54,6 százalékra.
