G7 Reggel

2022. november 17. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: Szokatlan gázpiaci jelenség

Mi vezetett ehhez? A kedvező időjárás miatt a gázfogyasztás még nem kezdett el emelkedni, az európai tárolók viszont szinte teljesen megteltek, így jelentősen visszaesett a kereslet.

• Az azonnali szállításra vonatkozó árak esését viszont nem követték le a jövőbeli szállításra érvényes árak, ami szokatlan jelenség a piacon.

Igen, de: aki most kapcsolt, az már biztosan nem tudott élni a lehetőséggel. Bár a magyar tárolók nincsenek tele, az üres kapacitásokat jó ideje lekötötték már. Így azokba csak az tölthet gázt, aki hónapokkal, vagy akár évekkel korábban lépett.

Tágabb kontextus: akárcsak az elmúlt négy ugrásnál, ezúttal is nagyjából 12 év alatt nőtt egymilliárddal a népesség. Az ütem azonban a becslések szerint lassulni fog, az ENSZ szerint 2100 előtt fog tetőzni a lakosságszám 9-12 milliárd közötti értékkel.

Számokban: a termékenységi ráta ötven év alatt 4,3-ról 2,4-re esett, és az országok 60 százalékában a 2,1-es reprodukciós szint alatt van.

• A népesség fele ebben a hét országban él: Kína, India, USA, Indonézia, Pakisztán, Nigéria és Brazília. India jövőre megelőzi Kínát, amelynek mostanában tetőzik a népessége, és 2100-ra 30-40 százalékkal csökkenhet.
• Fekete-Afrikában 4,6 a termékenységi ráta és jelenleg minden harmadik gyerek ott születik.

• Száz éve még kevesebb mint 2 milliárd volt a bolygó népessége.

• A 25 leggyorsabban növekvő népességű országban mindössze kettő nem fekete-afrikai: Szíria (22-ik) és Afganisztán (25-ik).
• A legnagyobb mértékben pedig Boszniának, Bulgáriának és Lettországnak csökken a lakossága. A top15-ből csak három nem kelet-európai ország.

• Riport az egyik legszegényebb magyar településről, ahol egy helyi társadalmi vállalkozás tornazsákjait kezdte el árulni a Decathlon – eddig a tervezett mennyiség sokszorosát adták el (G7)
• Átfogó cikk a szociális törvény tervezett módosításáról, amely miatt egyházak is tiltakoztak a kormánynál. Hasonló fordulat jöhet, mint 2010 után a segélyezésben, amelyből lényegében kizárták a középosztályt (Válasz Online)
• Szövevényes életutak és mély érzelmek rajzolódnak ki egy magával ragadó videós formátum segítségével, amelyekben sok minden felvillan a sokak életét érintő problémákból, mint a szegénység vagy a félresiklott családok (24.hu)
• Érdekes bepillantás egy Zala megyei község életébe, ahol a helyi iskola teljes tantestülete tiltakozott az oktatás helyzete miatt. A kistelepüléseken a legrosszabb az oktatás helyzete, mégis kevesen mernek nyíltan kiállni (444)
• A Földközi-tenger helyett a Magyarországon átmenő balkáni lett az elsőszámú migrációs útvonal Európába. A déli határnál a 2015-ös válság óta nem volt olyan erős bevándorlási hullám, mint idén, a magyar tranzit ára 3000-4000 euró (G7)
• Kolumbia bevételeinek húsz százaléka származik kőolajból, de a frissen megválasztott kormány azon dolgozik, hogy a világon egyedülálló módon felhagyjon a kitermeléssel a klímaválság miatt (New York Times)

• Az európai országok között Olaszországban a legmagasabb a medián életkor (46,8), Koszovóban a legalacsonyabb (30,5). A világon Japánban a legmagasabb (48,4), Nigerben a legalacsonyabb (14,5).

Aladár két beagle-lel sétálgatott a budapesti Kálvin tér környékén. A kutyák egy szomszédjáé és minden nap elviszi őket sétálni, miközben a szomszéd dolgozik.

• Nemcsak a ezzel a két kutyával sétálgat, sajátját még napi háromszor leviszi.

• Hiába dolgozott 43 éven át, nyugdíja mindössze 60 ezer forint, így heti 10-12 órában társasházakban takarít.

• Az inflációt szerinte a háború és a bevándorlás hajtja, mivel legalább 2,5 millió külföldi él nálunk (a valós szám 200 ezer). „Ha sokan vannak itt, enni kell, így fogy az áru és mennek fel az árak” – mondta.

Győr Tamás a CIB Bank KKV-üzletágvezetője.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A világ száz leggazdagabb emberei közé tartozó amerikai befektető, Ray Dalio írása a változó világrendről.

Miért? „Pár évvel ezelőtt Dalio publikált egy tanulmányt, amely a világtörténelem nagyhatalmainak a bukását elemezte. Az értekezés erősen azt sugallja, hogy ezen nagyhatalmi szerepcserék determinisztikusan történtek. A gazdasági ciklusokat jól elhatárolható szakaszokra bontotta, és azok mintázatának ismétlődő jellege mellett érvelt. Legfrissebb írásában világtörténelmi léptékkel értékeli a jelen globális helyzetet, hogy annak mely fázisában vagyunk, és vajon átlépünk-e a 6. fázisba. Hogy melyik a 6. fázis, az az ajánlott cikkből kiderül, így nem kell a teljes tanulmányt ismerni hozzá, önmagában is értelmezhető.”

Mikor jelent meg? A Népszabadság 1991. október 29-i számában.

Mi jelent meg? „Vasárnap este háromnegyed 9 után néhány perccel robbanássorozat rázta meg Barcsot. Egy Jugoszláviából magyar területre repült harci gép — eddig ismeretlen okból — bombákat szórt a város nyugati területére és a közeli szántóföldre. Személyi sérülés nem történt, ám sok ház megrongálódott. Lapzártáig nem tisztázódott, hogy ez a magyar területet ért eddigi legsúlyosabb incidens miért következett be. Annyi valószínű, hogy feltehetőleg egy bombákkal teli műanyag kazetta tartalmát szórta le a jugoszláv gép, mintegy 200 x 600 méteres területen. A tűzszerészek négy olyan bombát is találtak, amelyek még nem robbantak fel. A felrobbant bombák két házat alaposan megrongáltak, s vagy egy tucat épület szenvedett üvegkárt.

Jeszenszky Géza külügyminiszter hétfő este hivatalába hívatta Jugoszlávia budapesti nagykövetét, hogy a barcsi incidens ügyében tiltakozó jegyzéket nyújtson át. Vladiszlav Jovanovics szerb külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy a barcsi incidensről aznap reggel, Budapesten értesült magyar tárgyalópartnereitől. Mint mondta, az eset részleteit nem ismerte, de kifejezte meggyőződését, hogy a berepülés nem volt szándékos. ‘A jugoszláv hadseregnek nem áll érdekében, hogy kiszélesítse a konfliktust, s abba más országokat is bevonjon.’” (Arcanum Adatbázis)