Októberben harmadik hónapja gyorsult a béremelkedések tempója, viszont a gyorsabban növekvő drágulás miatt már trendszerűen csökken a fizetések értéke is.
2022 októberében a bruttó átlagkeresetek 18,4 százalékkal nőttek 2021 októberéhez képest a Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatközlése alapján. Az éves alapú bérnövekedés mértéke ezzel július óta már a harmadik hónapja emelkedik. A gyorsabban emelkedő infláció miatt viszont októberben már második hónapja volt reálbércsökkenés.
Gyorsuló béremelkedés: A bruttóban 18,4 százalékos októberi emelkedés 0,6 százalékponttal magasabb a szeptemberi adatnál. A növekedéshez főként az év eleji 20 százalékos minimálbéremelés, a költségvetési szektorban előre ütemezett béremelések (például katonák, rendőrök), valamint a versenyszférában év közben, pótlólagosan beiktatott extra jövedelmek járultak hozzá.
Magasabb átlag, alacsony medián: Az átlagfizetés bruttóban 519 800, nettóban kedvezmények nélkül 339 500 forintra nőtt országosan. A medián - ami jobban árulkodik arról, hogy a „tipikus” munkavállaló mennyi pénzt keres - ennél jóval alacsonyabb volt, bruttóban 414 ezer, nettóban (kedvezményekkel) 287 900 forint.
Évközi emelések: A cégek egy része év közben is adott pluszpénzt a dolgozóknak a megugró infláció miatt. Ez egyáltalán nem minden cégnél volt így a felmérések szerint. Ahol viszont volt pluszpénz, a formája lehetett alapbéremelés, egyszeri kifizetés vagy extra juttatás bevezetése is. A friss adat szerint a rendszeres bruttó 18,5 százalékkal nőtt, tehát jelentős volt az alapbéremelések hatása.
Okok:Az elemzők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy mi okozza az árak és bérek párhuzamos gyorsuló növekedését.
Ár-profit és/vagy ár-bér összefüggés?
- Ha a magasabb infláció miatt emelnek béreket a cégek, és ezt áremelésből gazdálkodják ki, akkor egymásra ható spirál alakulhat ki. Az elemzők szerint nem egyértelmű, hogy ez a jelenség mennyiben magyarázza a trendeket.
- Ráadásul a jegybank decemberi Inflációs jelentése szerint a vállalati profitok emelkedése is hozzájárult a dráguláshoz. Bonyolítja a képet tehát, hogy nemcsak a költségek megugrása miatt, hanem plusznyereség reményében is jellemző az áremelés a gazdaságban.
A KSH-adatok szerint tavaly január és október között a reálbérek 4,3 százalékkal nőttek, a magas inflációnál tehát magasabb volt a béremelések mértéke. Várhatóan az év utolsó két hónapjának magas inflációs adatával együtt is nőtt a jövedelmek reálértéke tavaly. Az utolsó hónapokban viszont már reálbércsökkenés indult, és ez 2023 egészében is megmaradhat: a jegybank például 10-11 százalékos béremelkedés mellett 15-20 százalékos inflációt vár.
