Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.
Iránban öt hónapja tartanak és egyelőre nem látszanak lanyhulni a rendszer elleni tömegtüntetések. Amióta szeptemberben Mahsa Amini kurd diáklány a kendőviselése miatti erkölcsrendészeti intézkedés közben meghalt, az egyetemi városokban folyamatosak a tiltakozások, a megmozdulásokban és a retorziók következtében már közel 500-an haltak meg. A 2009-es tüntetések óta ez a legnagyobb kihívás a rendszer ellen.
Bár kívülről kifejezetten veszélyesnek tűnik ilyen körülmények között a környékre utazni, egy magyar csoport éppen a leghektikusabb hetekben utazta körbe az országot. A G7 Podcastban Sajó Tamás művészettörténész-bloggerrel, a 15 nyelven beszéló és mégannyin olvasó, Iránba rendszeresen járó polihisztor utazóval, a perzsa kultúra mély ismerőjével beszélgettünk friss élményeiről, a tüntetésekről és a rendszer természetéről.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Miközben a tüntetők az 1979-es iráni iszlám forradalom, Komeini ajatollah elnyomó rendszere ellen mennek az utcákra, jelszavuk pedig „A nőkért, az életért, a szabadságért”, a tiltakozások maguk is síita vallási mintákat követnek.
„A nagy társadalmi események prototípusok szerint történnek. Iránban 1500 éve működő paradigma szerint ugyanazt a forgatókönyvet követik a forradalmak és lázongások: a hatalom elköveti azt a hibát, hogy legyártja az első vértanúkat, belelő a tömegbe... és innentől már nem legitim a tömeg szemében”
– mondja a beszélgetésben Sajó Tamás utazó művészettörténész-blogger annak kapcsán, hogy miért is síita mártírok pózában ábrázolják a falragaszokon az áldozatokat. De vajon milyen viszonya van akkor a valláshoz és a sok tekintetben rájuk kényszerített hagyományhoz a fiatal tüntetőknek? És a síita iszlámból fakad-e egyáltalán az iszlamista iráni állameszme?
A beszélgetésből további vallástörténeti és társadalomlélektani meghatározottságok mellett kiderül, hogy
- Khomeini ajatollaj lényegében lenyúlta az 1979-es forradalmat, és közvetve az amerikaiaknak köszönhette a hatalma megszilárdítását;
- mit jelent a gyakorlatban az, hogy Irán egy teokrácia, és hogy működik a kettős hatalmi struktúra az országban;
- mi a háttere a baszidzsiknak, a rendszerhű motoros-bőrdzsekis munkásőröknek;
- hogy működik a mézesmadzag és a rugdosás kettős politikája;
- mik Iránban a szabadság kis körei;
- és miben hasonlítható a kádári államszocializmushoz az iráni rendszer.
Sajó Tamás posztjait, útjait, rendkívül izgalmas beszámolóit a Studiolum Facebook-oldalon és A Wang folyó versei blogon lehet figyelemmel kísérni, most különösen ajánljuk iráni tárgyú bejegyzéseit.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
