Jól hangzanak nagy béremelésekről szóló hírek, de a cégek többségénél infláció alatt emelnek

Egymást érik a várható éves inflációt közelítő mértékű béremelésekről szóló bejelentések az elmúlt napokban.

• A BKV-nál megszületett megállapodás alapján 15 százalékkal nőhetnek a bérek,
• ahogy a Rábánál is ekkora emelésről egyezett meg a cég és a szakszervezet.
• A Penny Marketnél 17 százalékos alapbéremelésről számolt be csütörtökön a magyar sajtó, ami valamivel magasabb a Tescónál átlagosan 15 százalékos és a Spar legalacsonyabb keresetű dolgozói körében elfogadott 15,8-16,7 százalékos emelésnél.
• Pár héttel ezelőtt a kecskeméti Mercedes-üzemben két lépcsőben 17+7 százalékos emelést jelentettek be.

Habár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly január és november között a reálkeresetek 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak előző évhez mért 13,6 százalékos növekedése mellett, az év végén 24,5 százalékosra ugró drágulással már nem tudta tartani a lépést a bérek növekedése.

• A sajtóban megjelenő hírek alapján azonban úgy tűnhet, hogy a béremelések nagyrészt azért tartani tudják a lépést a 2023 egészére várt 15-19,5 százalékos inflációval.

Habár a Pénzügyminisztérium 2023-ban enyhe, 0,7 százalékos reálbér-növekedésre számít, a Magyar Nemzeti Bank elemzői ennél pesszimistábbak, és arra számítanak, hogy a lakosság reáljövedelme 0,6-1,6 százalékkal csökken az idén.

Mi várható? A jegybanki előrejelzés megvalósulására utal a Randstad frissen publikált tanulmánya, amelyben 246 cégnél mérték fel a béremelési terveket és a munkavállalók béremelési igényeit is.

Ebből jelentős reálbércsökkenés olvasható ki:

• miközben a dolgozók 35 százaléka 20 százalék feletti emelést szeretne, csak a cégek 1 százaléka hajlandó ezt megadni;
• a dolgozók legnagyobb csoportja, 37 százalékuk elégedett lenne 16 és 20 százalék közti emeléssel, miközben csak a cégek 13 százaléka emel ilyen mértékben;
• a cégek csaknem négyötöde (76 százalékuk) 6 és 15 százalék között emel, 7 százalékuk pedig csak 5 százalék alatt.