Lényegében szomszédságba kerülnének Litvániával és Lengyelországgal, két EU- és NATO-taggal.
Egy 2021 nyarán szignózott, most kiszivárgott hivatalos dokumentumban részletezett terv szerint Oroszország 2030-ra lényegében magába olvasztaná Belaruszt. A dokumentumot újságírókból, például a Yahoo News és a Süddeutsche Zeitung újságíróiból álló nemzetközi csoport hitelesnek tartja, írta meg többek között a német állami média, a dw.com.
A dokumentumban rögzített terv arról szól, hogy Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is beszivárogna néhány év leforgása alatt Belaruszba, kvázi összeolvadna vele.
A tervben szereplő rövid távú szándékok 2022-re, a középtávúak a 2025-ig tartó időszakra, míg a hosszú távúak 2030-ig tartó időszakra vonatkoznak.
A hosszú távú terv szerint a két ország egyesült, közös unióban működne tovább – orosz vezetés alatt.
A két ország egyébként már egy 1999-es megállapodás óta unióban működik együtt, ez szolgáltatná a jogi alapot a további integrációra.
Egy „beolvasztás” vagy ahhoz hasonló integráció után Oroszország, illetve közvetlen Kreml-irányította területek
lényegében szomszédságba kerülnének Litvániával és Lengyelországgal, két EU- és NATO-taggal.
A „Oroszország stratégiai céljai Belaruszban” című, 17 oldalas dokumentum azonban ennél többről is szól: Moszkva célja a dokumentum szerint ugyanis a nyugati befolyás visszaszorítása a régióban, valamint a NATO-val szembeni védelem biztosítása.
Lukasenka 1994 óta vezeti Belaruszt, de az elnököt 2020, a legutóbbi, tömegtüntetésekkel és ellenzéki vezetők, tüntetők bebörtönzésével kísért választások óta az Egyesült Államok és az Európai Unió nem ismeri el hivatalos vezetőként.
Névtelen források szerint a dokumentum a 2019 októberében felállított Határközi Együttműködés nevű, az elnök alá tartozó adminisztratív egységben készült.
Az osztály azzal a céllal jöhetett létre, hogy új stratégiai megoldásokat dolgozzon ki Oroszország geopolitikai céljainak érvényesítésére Észtországban, Litvániában, Belaruszban, Ukrajnában és Moldovában.
Egy nyugati hírszerző forrás szerint a terv elkészítésében az orosz hírszerző szolgálatok és fegyveres erők is részt vettek.
