Arra gyanakszik az EU, hogy közép-ázsiai reexporttal játsszák ki az Oroszországgal szembeni szankciókat

Nagyon megugrott az elmúlt időszakban néhány közép-ázsiai ország exportja Oroszország irányába, és az Európai Unió arra gyanakszik, hogy a nyugati szankciók által érintett vagy katonai célokra átalakítható termékek is eljutnak ilyen módon az országba – írja a Financial Times.

David O'Sullivan, az EU újonnan kinevezett szankcióügyi megbízottja a Financial Timesnak nyilatkozva nem nevezett országokat, és hangsúlyozta, hogy a megugró kereskedelmi forgalom értékelésekor az ártatlanság vélelméből indulnak ki, de úgy fogalmazott, hogy a megugró export felveti annak a kérdését, hogy a szankcionált termékek a „hátsó ajtón” jutnak be Oroszországba.

Elmondta, hogy az EU és partnerei, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egy csütörtöki találkozón megosztják egymással a szankciók esetleges kijátszására vonatkozó információikat, és a szigorúbb ellenőrzés lehetőségeiről is egyeztetnek.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development – EBRD) elemzése szerint

• az EU-ból, az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból Oroszországba irányuló export a tavaly május-júliusi időszakban inflációval kiigazítva több mint felére esett vissza a 2017 és 2019 közötti átlaghoz képest.
• Ugyanebben az időszakban az Európából és az Egyesült Államokból Örményországba és Kirgizisztánba irányuló export több mint 80 százalékkal nőtt,
• ezekből az országokból pedig duplázódott az Oroszországba tartó export.
• Miközben a török export is 97 százalékkal ugrott meg Oroszország irányába május és július között.

Az EBRD szerint főleg a járművek, az elektronikai termékek és a mezőgazdasági gépek európai exportja ugrott meg közép-ázsiai irányba, és különösen Kazahsztánba. Ennek az egyik magyarázata, hogy a nyugati cégek önként visszafogják az Oroszországba irányuló közvetlen értékesítésüket, még abban az esetben is, ha a termékekre nem vonatkoznak szankciók.

Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza szerint viszont az olyan áruk forgalma is növekedett, amelyek „potenciálisan” szankciók hatálya alá tartozhatnak. Az örmény kormány a Financial Times megkeresésre azt mondta, mindent megtesznek a szankciók elkerülésének megakadályozásáért, Kirgizisztán nem válaszolt a megkeresésre. Javorcik szerint a török export esetében viszont nincs szó a hátsó ajtós megoldásról, inkább csak annyi történt, hogy

Törökország most mindenből többet ad el Oroszországnak.

Egyes termékek viszont a két kategória közé esnek. A háború kitörése után hónapokkal az ukrán hadsereg például arról számolt be, hogy olyan mikrocsipeket találtak a zsákmányolt orosz hadi eszközökben, amiket háztartási eszközökből kiszedve alakíthattak át. Az ilyen termékekből pedig jelentősen nőtt az európai export a térségbe, Kazahsztán például négyszer akkora értékben importált az EU-ból mosógépeket 2022 decemberében a háború előtt, 2021 decemberében. Kazahsztán szóvivője a lapnak elmondta, nem találtak rá bizonyítékot, hogy kazah cégek részt vettek volna a szankciók kijátszásában, de folyamatosan monitorozzák ezt, és meglesznek a következményei, ha ilyesmi történne.

Az EU már a héten elfogadhatja a tizedik Oroszország elleni szankciós csomagot, ami számos olyan intézkedést tartalmaz, aminek a célja a még meglévő kiskapuk bezárása, mint amilyen például a katonai célokra átalakítható termékek exportjának lehetősége Oroszországba.