Minden nagyobb épületben van bunker, a felnőtt népesség egyharmada tartalékos katona az új NATO-tag Finnországban

Formálisan is csatlakozott az észak-atlanti katonai szövetséghez, a NATO-hoz Finnország. Bár korábban Helsinki a katonai szövetségtől való távolmaradásban látta biztonsága zálogát, ezt az álláspontját mára felülírta Moszkva Ukrajna elleni katonai agressziója. Ahogy a Washington Post fogalmaz: a csatlakozás jól mutatja, hogy Putyin hazárdjátéka hogyan vezet a hidegháború utáni rend megbomlásához.

Bár Putyin többek között a NATO potenciális közeledésével igyekezett igazolni Ukrajna lerohanását, Finnország csatlakozásával a NATO és Oroszország szárazföldi határvonalának hossza megduplázódik, ugyanis a finn-orosz határ megközelítőleg 1300 kilométer hosszú. Az immáron 31 országból álló NATO a finn katonai erők belépésével természetesen nagyobb és erősebb lett, és ebben az értelemben fizikailag közelebb került Oroszországhoz.

Ugyanakkor az, hogy a NATO-főhadiszálláson csak a finn zászlót húzták fel, közvetett módon a szövetségen belüli nézeteltérésekről is árulkodik. Finnország és Svédország egyszerre kérte lehető leggyorsabb felvételét, Svédország tagságát viszont két ország egyelőre akadályozza.

A török miniszterelnök, Erdogan továbbra is fenntartja vétóját, és így próbálja javítani elsősorban belpolitikai pozícióit. Magyarország szintén akadályozza a folyamatot, arra hivatkozva, hogy Svédország arra használja politikai befolyását, hogy ártson a magyar érdekeknek – ahogy a lap megjegyzi:

nem világos, Orbánnak van-e konkrét feltétele Svédország felé.

NATO-diplomaták ezzel együtt magabiztosan nyilatkoztak az ügyben, szerintük a két ország előbb-utóbb eláll Svédország csatlakozásának útjából – egyesek szerint ez a május közepi elnök- és parlamenti választás előtt jöhet el.

Ugyanakkor a lap szerint él az az aggodalom a szövetségen belül, hogy a két renitens ország hajlandó szimbolikus győzelmekkel megajándékozni Putyint – amiben a többi tagország nem tudja őket megállítani. Mindez pedig azt kockáztatja, hogy repedések keletkeznek a szövetségen belül.

A NATO-főtitkár nyilvánvalóan erre is utalt, amikor azt nyilatkozta hétfőn: „nem hagyhatjuk, hogy az a benyomás keletkezzen, hogy Svédországot magára hagyjuk.”

Éppen ezért egyes tagországok bilaterális alapon már adtak is Stockholmnak biztonsági garanciákat.

Az orosz propagandamédia egyelőre röviden kommentálta csak a csatlakozást: közlésük szerint Oroszország megnöveli a védelmi kapacitásait a határvonalánál.

Finnország védelmi stratégiájának alapja az állampolgárok hajlandósága a harcra és az ország megvédésére. Finnek lenni azt jelenti: a világon a legboldogabb ország vagyunk, de a másik oldalról azt is, hogy késznek kell lenned megvédeni mindezt… A második világháborús halálközeli élményünk ebben csak megerősített minket

– mondta még tavaly a finn védelmi minisztérium tisztviselője.

Geostratégiai pozíciója és az 5,5 milliós népesség nagy területen való szórt elhelyezkedése miatt a védelmi képességeit Finnország évtizedeket óta tudatosan fejleszti. Ahogy a védelmi minisztérium egyik tisztviselője mondta korábban a Financial Times-nak: „rendszeresen tartunk kiképzéseket, gyakorlatokat, hogy mindenki tudja, mi a teendő, a politikai döntéshozótól a bankokon, az egyházon és az ipari szereplőkön át a médiáig.” Az elmúlt évtizedekben 10 ezer ember vett részt olyan védelmi kurzuson, ahol különböző krízishelyezeteket elemeztek.

Ennek eredményeként az ország rövid idő alatt krízis üzemmódba kapcsolhat. Például

• minimum 6 hónapra elegendő üzemanyagot és gabonát,
• az importált gyógyszerekből 3-10 hónapra elegendő mennyiséget halmoznak fel stratégiai raktárakban.
• Az üzleti szektor is élen jár a krízismenedzsmentben és raktározásban, a legnagyobb finn cégek azonnal mozgosíthatók krízishelyzetben. A távközlési, élelmiszeripari és energiacégek képviselői évente egyeztetnek az együttműködésről, amit a Nemzeti Veszélyhelyzet Ellátási Ügynökség koordinál.
• A civil védelmi rendszer részeként a nagyobb épületek mindegyikében van saját bunker, de a föld alatti parkolók, jégpályák és uszodák is gyorsan evakuációs központokká alakíthatók.
• A felnőtt népesség egyharmada adja a hadsereg tartalékos állományát, amelynek eredményeként a finn hadsereg az ország méretéhez viszonyítva az egyik legnagyobb Európában: 280 ezer fő bevethető, de ha a kiképzett tartalékosokat is beleszámoljuk, akkor 900 ezres a létszám.
• Finnországban a férfiaknak kötelező a sorkatonai szolgálat.

A felmérések szerint a finnek háromnegyede harcolna az országáért ha kellene, ami messze a legmagasabb arány Európában.