Az orosz érdekkörbe tartozó Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankciók után kérdéses a pénzintézet jövője, és benne a magyar részvétel.
Sokan többet vártak az amerikai szankcióktól, mint amit szerdán végül bejelentettek, de az orosz érdekkörbe tartozó Nemzetközi Beruházási Bank (IBB) elleni szankciók után így is kérdéses a pénzintézet jövője, és benne a magyar részvétel. A szankciós listának még lehetnek más magyar vonatkozásai is.
Mi történt? Az USA bő 50 intézmény/személy ellen hozott szankciókat. A listán szerepel a 2019 óta Budapesten működő IIB és annak három vezetője. Egyikük Laszlóczki Imre alelnök, korábbi magyar nagykövet. Bár 2014-ben Vida Ildikóékat is szankcionálták, a lépés formális szövetségesek között szokatlan.
Mi az az IIB? A szovjet előzmények után Putyin alatt felújított bank a volt keleti blokk országait fogta össze, de az Ukrajna elleni háború után a többi NATO-tag kilépett. Egyedül Magyarország maradt benne, és nőtt 25 százalékra a részesedése.
Indok: Az USA az IIB-t orosz kémbanknak tekinti. „Ez a bank és az általa itt foglalkoztatott emberek veszélyt jelentenek a magyar nép biztonságára és szuverenitására, és a szomszédos országokéra is” – mondta David Pressman amerikai nagykövet.
Számokban: az 1,1 milliárd eurós jegyzett tőkéjű bank gazdaságilag jelentéktelen a többi magyarországi bankhoz képest. Kiszivárgott belső levelezések szerint a háborús helyzetben közel került a fizetésképtelenséghez.
A magyar kormány mindig tagadta a hírszerzési kockázatot. Belső iratok szerint a magyar kormány az orosz tulajdonrész csökkentésében igyekezett segíteni a banknak, hogy elkerüljék a nyugati szankciókat, Nagy Márton miniszter pedig a bank zárolt európai számláinak megnyitásáért lobbizott.
Mi lesz a bank sorsa? Még nem tudjuk, de két dologra biztosan érdemes figyelni:
- Az elmúlt hónapokban az IIB belső levelei szerint felvázoltak egy evakuációs tervet, amivel elhagynák Budapestet és az EU-t. Európai szankciók továbbra sincsenek érvényben a bankkal szemben.
- Szijjártó Péter korábbanazt mondta, hogy amíg szankciókat nem vetnek ki az IIB-re, addig Magyarország is tulajdonos marad. Ez a helyzet most megváltozott, de a magyar lépések még nem ismertek.
„Aggodalommal tölt el minket, hogy a magyar kormány továbbra is mély és erős kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ezzel a bejelentéssel az Egyesült Államok demonstrálja, hogy válaszolni fogunk Magyarország választásaira” – mondta az amerikai nagykövet.
Magyar kormányzati reakciók: Az amerikai lépéseket háborús nyomásgyakorlásnak állítják be.
- Háborús kampánynak minősítették az orosz csapatok kivonását sürgető amerikai plakátokat is. A szankciók után Orbán Viktor posztja a szerdai kormányülésről: „Nem hagyjuk, hogy háborúba sodorják Magyarországot! Mi a béke pártján állunk”.
- Törvényi szigorítások lehetőségére utalt Gulyás Gergely: „Amerikában sokkal szigorúbb következményekkel járó törvények tiltják ezt a magatartást, mint nálunk. Itt az ideje felzárkóznunk” – utalt a 2022-es ellenzéki kampányfinanszírozásra.
Rácz András hívta fel a figyelmet egy posztjában:
- a szankciós listán ott van az IIB mellett a paksi beruházást végző Roszatom egyik leányvállalata is;
- valamint a Rinat Ahmetov tulajdonában lévő Metinvest, amely a felszámolás alatt álló Dunaferr felvásárlása iránt érdeklődött;
- a szankciók főleg az orosz oligarcha Aliser Uszmanov befolyásának gyengítését célozták. Uszmanovot a magyar kormány többször is próbálta korábban levetetni az EU-s szankciós listáról.
A kormányközeli sajtóbirodalomhoz tartozó vg.hu csütörtök délután arról írt, hogy „a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait”, így Magyarország kilép az IIB-ből.
