Közelebb került a kormány az uniós források megszerzéséhez, de maradt még bőven tennivalója

Felpörögtek az események a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között ezen a héten: Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön „brüsszeli zöld lámpáról” beszélt, míg ugyanezen a napon Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa a Szabad Európának és a Népszavának azt nyilatkozta az Erasmus-programból való kizárással kapcsolatban: „Mély aggodalommal tölt el a dolgok állása. Kifutunk az időből.”

Ezek alapján adja magát a kérdés: mi történik az uniós forrásokkal?

Részeredmény, de fontos

A források egy részéhez közelebb került Magyarország, ugyanis a héten mindkét fél, az EU és a kormány is megerősítette, hogy négy magyar igazságügyi reformról technikai, tehát szakértői megállapodás született, a csomag csak a politikai hitelesítésre vár. Hahn szerint ez meg fog történni, és Varga Judit is azt nyilatkozta, hogy Didier Reynder uniós igazságügyi biztos erről tájékoztatta – valójában erre vonatkozik a Varga-nyilatkozatban a brüsszeli zöld lámpa.

Ugyanakkor az EB-vel a végső megállapodás csak azután jöhet létre, hogy az Országgyűlés megszavazza a jogszabály végleges változatát, majd ki is hirdetik, így életbe lép.

De ezzel sem az összes befagyasztott forrás válik elérhetővé, csak egy részük, miközben ugyanezzel a megállapodással egy lépéssel közelebb került a magyar kormány a többi forrás lehívásához is. Ez nem jelenti azt, hogy karnyújtásnyira lenne tőlük, azok ugyanis különböző szinteken és módokon, de egyéb intézkedésekkel vannak összehuzalozva.

Első körben a mostani megállapodás után a törvénycsomag megszavazásából következik majd a 2021-2027 közötti kohéziós keretből visszatartott források nagy részéhez való hozzáférés. Közben például az energiahatékonysági, a közlekedési és a településfejlesztési operatív programoknál továbbra is megmarad a korlátozás.

További blokkok

Az igazságügyi megállapodás önmagában nem hozza el az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek való megfelelést, ahogy nem hozza el a koronavírus utáni EU-s gazdaságélénkítő csomag, a helyreállítási alaphoz való hozzáférést sem. Ezért nyilatkozta azt Hahn, hogy – ugyan az igazságügy terén megszületett a megállapodás –, más területen kezd kifutni az időből a kormány.

Civil szervezetek értékelése*

szerint a horizontális feljogosító feltételeknek való megfeleléshez még

• rendezni kell az alapítványi egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos összeférhetetlenségi és az egyetemi autonómiával kapcsolatos problémákat,
• meg kell szüntetni a menedékjoghoz szükséges előzetes eljárást és a magyar visszaküldési gyakorlatot,
• hatályon kívül kell helyezni azokat a 2021-es rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a születési nemmel megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitás megjelenítését.

Ezek közül az utóbbi kettő olyan témakör, amelyben a kormány korábban nagyon határozottan szembehelyezkedett az uniós kívánalmakkal.

A helyreállítási alaphoz megint egy másik feltételrendszernek, a 27 szupermérföldkőnek kell teljesülnie – mindegyiknek, és mindegyiknek úgy, ahogy az Európai Bizottság meghatározta. Hahn a már idézett interjúban azt mondta, ebből mintegy 14 teljesítésével adós még a kormány.

Ez gyakorlatilag egybevág a civilek véleményével, akik március végi állapot szerint úgy értékelték a helyzetet, hogy a kormány eddig 13-at teljesített, hetet nem, hetet pedig részben teljesített.

Természetesen ezen mérföldkövek között is szerepelnek az igazságügyi feltételek – vagyis ha azokat teljesítettnek vesszük, akkor még mindig marad pár olyan, amit a kormány egyáltalán nem teljesített.

• Ilyen a vagyonnyilatkozatok központosított és kereshető adatbázisának létrehozása – ezt benyújtotta a kormány, de még nem fogadta el.
• A közérdekű vagyonkezelő alapítványokon átmenő uniós források transzparenciájának biztosítása – ebből annyit teljesített a kormány, hogy az ilyen alapítványokat is közbeszerzési eljárásra kötelezte.
• A korrupcióellenes stratégia megerősítése és az eddigi cselekvések értékelése.

A civilek rendszerében részben teljesített – Hahn megfogalmazása szerint nem teljesített – feltételek között olyanok vannak még, mint

• a közkiadások fokozottabb átláthatóságát biztosító jogszabályok hatályba lépése,
• az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztése, a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása,
• a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos kötelező nyilvános konzultációra és előzetes hatásvizsgálati összefoglalók rendszeres közzétételére vonatkozó szabályok alkalmazásának megerősítése.

A legutóbbi ígéret április második fele volt

Jelenleg a legégetőbb téma a vagyonkezelő közalapítványok és az ilyenek által fenntartott magyar egyetemek ügye, ami egyrészt több szinten megjelenik a feltételrendszerekben, másrészt egy bizottsági döntés miatt már hónapok óta rendkívül negatívan érinti a magyar egyetem többségét – sőt közvetett módon a nem alapítványi egyetemeket is.

Az alapítványi egyetemek részvételét az EU felfüggesztette a legnagyobb európai kutatói programban, a Horizontban, valamint az Erasmus-programban is. Ahhoz, hogy magyar diákok ne essenek el a következő egyetemi félévben a részvételtől, heteken belül meg kellene születnie a megállapodásnak ezen a másik, a vagyonkezelő közalapítványokat érintő területen.

Április eleji hírek szerint még nincs egyetértés abban, hogy EP-képviselőkkel, polgármesterekkel, közigazgatási irányítói pozícióban dolgozókkal összeférhetetlen-e az alapítványi kuratóriumi tagság. Azzal kapcsolatban viszont, hogy a mandátumokat hány évre rövidítik le, gyors megegyezés várható. A területre vonatkozó jogszabályok április második felében kerülhetnek a parlament elé, állította Navracsics Tibor miniszter – ez eddig nem történt meg.

A legutóbbi magyar kormányzatinyilatkozatszerint nyárra várható az uniós forrásokról szóló egyezkedés lezárása, a kormány a saját magának adott március végi határidőt nem tudta tartani. A miniszter szerint mindent összevetve az Európai Bizottság „nyárra el tudja végezni az értékelést”.