13 milliárd euróhoz juthat hozzá Magyarország, ha Orbán Viktor jól tárgyal
Azért a lengyelek példáját nem szabad elfelejteni.
Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos Budapesten találkozik Orbán Viktorral, Varga Mihállyal, Varga Judittal és Navracsics Tiborral a hivatalos program szerint. A tét a befagyasztott uniós források – részleges – felszabadítása.
Miért pont most? A magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között technikai megállapodás született az igazságügyi reformcsomagról. A módosítót a kormány benyújtotta a Parlamentnek.
Amennyiben a megszavazott csomagot jóváhagyja majd az EB is, mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós forrást kezdhet el lehívni Magyarország.
Marad még akadály: A jogállamisági eljárásban blokkolt források még így sem szabadulnak fel.
A magyar kormány még be sem nyújtotta azt az összeférhetetlenségi szabályozást, amit az EB a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban elvár – noha a kuratóriumban ülő miniszterek már lemondtak tagságukról.
Ez lenne a feltétele annak is, hogy a magyar diákok részt vehessenek az Erasmus-programban, a magyar alapítványi egyetemek pedig a Horizont Európában.
Ráadásul a lengyel példa mutatja, hogy egy technikai megállapodás még nem minden esetben jelenti az uniós megállapodást és a források megérkezését.
A mérleg most: Civilek értékelése szerint per pillanat a 27 szupermérföldkő, vagyis alapvető fontosságú feltétel közül a magyar kormány
- 13-at teljesített,
- 7-et részben teljesített,
- 7-et pedig nem teljesített.
Minderről részletes táblázat olvasható itt, a Magyar Helsinki Bizottság honlapján.
Ha megelőlegezzük a 4 részből álló igazságügyi reformcsomag kipipálását, még mindig marad pár szupermérföldkő az egyáltalán nem teljesített kategóriából. (Más kérdés, hogy a részben teljesített kategóriákra az EB rábólint-e majd.)
Az Országgyűlés előtt lévő salátatörvénynek része egy másik alapfeltétel, a vagyonnyilatkozatok elektronikus benyújtásának szabályozása is. Ha erre is rábólint majd az EB, akkor egész pontosan 3 marad:
- a vagyonkezelő alapítványok szabályozása és az összeférhetetlenségi problémák megoldása,
- egy Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia felmutatása,
- és egy szemléletformáló kampány indítása az egészségügyi hálapénzről.
Egy másik feltételrendszer, az EU-s Alapjogi Charta hatékony alkalmazását és végrehajtását megkövetelő horizontális feljogosító 5 feltételből eddig négyet nem teljesített a magyar kormány. Ennek is része a vagyonkezelő alapítványok jogi rendezése, de benne van egy menedékjogi reform is.
