A Fidesz propagandagépezete az egyik fő érv az EU-ban zajló médiaszabályozás-vitában
Az Európai Bizottság alelnöke szerint az EU biztosíthatná például a közmédia pártatlanságát.
Egyre nagyobb veszélyben a médiaszabadság Európában. Az Európai Bizottság (EB) alelnöke szerint egy EU-s médiaszabályozás nem rendezné a magyar médiahelyzetet, de lenne következménye a magyar kormány viselkedésére nézve. Szerdán lesz a sajtószabadság világnapja.
Veszélyes folyamatok: Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint számos jelenség fenyegeti a független és szabad médiát, újságírókat online és fizikailag bántalmaznak, a közmédia több országban állami propagandát jelent, az oligarchikus tulajdonosi rendszerek fenyegetik a sokszínűséget.
Az emberi jogokat ellenőrző civil csoport, a Civil Liberties Union for Europe friss médiariportja szerint egy tucat EU-országba nőttek az újságírók elleni – „abuzív”, nyomásgyakorló – jogi eljárások.
Vita arról, mit kellene csinálni, kinek. Az EB hagyományosan nem lép fel a médiaszabadságért, ugyanis elsősorban a szabad piaci mechanizmusokat kontrolláló jogosítványai és eszközei vannak. Ezen változtatna Jourová.
Legutóbb tavaly ősszel javasolt egy EU-s médiaszabályozási csomagot, ami védte volna a szerkesztőségi döntések autonómiáját, biztosította volna a közmédia függetlenségét, pontosabban pártatlanságát, és tiltotta volna a digitális kémprogramok használatát újságírók ellen.
A javaslatot el kéne fogadnia a tagországoknak és az Európai Parlamentnek is. Egyelőre megvannak a befolyásos ellenzői, például a német kormány, arra hivatkozva, hogy az EU-s szabályozás felhígíthatja az országok saját védelmi mechanizmusait. Az alelnök szerint viszont a szabályozás minimumfeltételeket határozna meg.
Magyarország és a KESMA tevékenysége az egyik fő érv. Jourová a tárgyalások során igyekszik elkerülni a csomag felvizezését, sőt, azt nyilatkozta a Guardiannak: az a jelenlegi formájában sem tudná helyrehozni a már meglévő károkat, például Magyarországon, ahol független választási megfigyelők szerint egyoldalú, a kormánynak kedvező volt a hírszolgáltatás a választások előtt. Az alelnök külön említette a KESMA-t is ebben a kontextusban. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) fideszes kötődésű, kormányközeli sajtó- és médiaholding több száz médiaterméket tart fenn – az alapítvány exvezérének, Szánthó Miklósnak saját bejárása volt a miniszterelnökhöz, jelenlegi vezetője Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet és a Hír TV korábbi – a Simicska-háború kitöréséig – tartalmi vezetője. Túlnyomó részt a KESMA-termékekhez és a TV2-höz áramoltak a politikai kampányokhoz köthető kormányzati reklámok, vagyis mintegy 16,6 milliárd forint.
„Úgy gondolom, hogy az EU jogi fellépésének lehetősége képes lenne az újságírók kontrolljára tett kísérleteket kordában tartani”, mondta Jourová.