Az új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá.
A kormány akkor is biztosít évi tíz-tíz százalékos béremelést a pedagógusoknak, ha nem jönnek uniós források – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Bayer Zsolt Hír TV-s műsorában.
Az új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá. A Gulyás által említett számok azonban némileg megtévesztőek. Az évi 10 százalékos emelés jóval elmarad nemcsak az uniós megegyezés esetére ígérttől, de az idei inflációtól is.
Milyen 10 százalék? A kormány idáig 10+10-10 százalékos tanári béremelésről beszélt. Gulyás szavai szerint ez az évi 10 százalék a következő években is folytatódna. A miniszter szerint ez alapján ebben a kormányzati ciklusban összesen közel 50 százalékkal mindenképpen nőnek a tanári bérek.
Eddigi béremelések: a kormány a 2014-es minimálbérhez kapcsolva nyolc éve befagyasztotta a pedagógusbéreket.
- 2020-ban jött az első 10 százalékos emelés: az alapbért érintetlenül hagyták, de behoztak egy mindenkinek járó ágazati szakmai pótlékot.
- A sztrájkmozgóládások után 2022-től ezt a pótlékot emelték 10-ről 20 százalékra;
- Majd 2023-ra már 32 százalékra. A magyarországi tanárbérek ezzel együtt is rendkívül alacsonyak regionális összehasonlításban is.
Mi van a reálbérekkel? A 10 százalékos emelés 2020-21-ben még közel 7 százalékos reálbér-emelkedést jelentett, de a 2022-es 14,5 százalékos infláció valójában már jelentős reálbér-csökkenést jelentett. Az MNB éves információs előrejelzése 2023-ra 15-19,5 százalék, vagyis a mostani 10 százalékos emelés valójában 10 százalékot közelítő csökkenést jelent.
Mi lenne EU-s forrásokkal? Ha úgy találnák, hogy Magyarország megfelel a jogállamisági és egyéb feltételeknek, az Európai Bizottság kb. 700 milliárd forintot adna, amivel 2025-ig finanszírozná a tanári béremelés 80 százalékát. A cél, hogy a tanári átlagbérek a mostani 59 százalékhoz képest elérjék a diplomás átlagbérek 80 százalékát. Ezzel
- 2023-ban 21,
- 2024-ben 25,
- 2025-ben 29 százalékos emelés lenne előirányozva, és
- A státusztörvény, amit ezen a héten tárgyal a parlament, önmagában is probléma lehet: a béremelésról szóló EFOP+ programban a magyar kormány vállalta, hogy „nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat”.
- Gulyás Gergely szerint valójában a béremelés töredékét jelenti csak az uniós pénz, képesek vagyunk magunkat anélkül is finanszírozni. A miniszter állítása szerint 2030-ig összesen 6,5-7 ezer milliárd forintnyi összegről van szó, amiből az EU csak 800 milliárdot állna.
- Valójában ez a 7000 milliárd forintos nagyságrend nem a béremelés húszas évekre vonatkozó összege, hanem a teljes bértömegé lehet, vagyis ebben az emelés nélküli bér is benne van.
- Szerinte az, amit sorozatosan béremelésnek adnak el, az inflációt sem éri el: „Az oktatásban dolgozók már második éve reálbér-csökkenést szenvednek el, addig ne beszéljen senki propagandisztikus szólamokkal a béremelésről.”
