István
Friss Adat Közélet Pénz Podcast
16° 31°

Menü

Kereső

Belépés Támogatás

Azzal csábították az orosz turistákat, hogy a Krím biztonságos, majd felrobbant a híd

G7

Kolozsi Ádám
Kolozsi Ádám

Az orosz katonai logisztikát érdemben egyelőre nem érintik a fejlemények, de a Krím fokozatos elvágása komoly fenyegetés az oroszok számára.

A háború miatt mélyponton lévő orosz turizmusnak tehet be még jobban a Krími híd elleni ukrán támadás, de igazán a szimbolikus értéke nagy az ellenoffenzíva kudarcai és a NATO-csúcs csalódásai után. Az orosz katonai logisztikát érdemben egyelőre nem érintik a fejlemények, de a Krím fokozatos elvágása komoly fenyegetés.

Mi történt? A két halálos áldozattal (egy a hídon áthaladó autóban halt meg a két szülő, 14 éves lányukat kórházban ápolják) járó hétfői támadás a Krímhez közelebbi részen történt: a félszigetre menő közúti pálya két szegmense használhatatlan lett. A másik irányú közúti és a vasúti pálya nem sérült meg.

Miért fontos? A 2019-ben megnyitott (az átadási ünnepségen Putyin vezetett át egy teherautóval a hídon) Krími híd szimbolikus jelentősége mellett a fő összeköttetést jelenti Oroszország és a Krím között, aminek a háborús logisztikában is nagy szerepe van.

Miért célpont? A Krím visszafoglalását Ukrajna továbbra is alapvető katonai célnak tekinti, a Kercsi-szoroson átívelő hidat pedig legitim katonai célpontnak. Az ukrán támadást Oroszország „terrorista merényletnek” nyilvánította.

  • Ukrajna most nyilvánosan is elismerte, hogy tengerfelszíni drónokkal az ukrán titkosszolgálat és haditengerészet követte el a támadást. A Krími híd elleni tavaly októberi robbantásos merénylet után ezt még nem tették meg, azt csak a közelmúltban tették fel a katonai sikerek best of listájára.

Reakciók: Putyin hétfő este tart megbeszélést a krími helyzetről. A háborús héjává vált Medvegyev orosz exelnök megtorlást és az ukrán „terroristák és rokonaik” házainak felrobbantását követeli. Az, hogy az oroszok hétfőn felmondták az ukrán gabonaegyezséget, feltehetően a támadás nélkül is megtörtént volna.

Háborús következmények: a közúti híd sérülése önmagában csekély hatású, hiszen az orosz logisztika vasúti alapon szervezett. A Krím fontos logisztikai bázis és sérülékeny pontjai jó támadási célpontot jelentenek, de az igazán hatékony fellépéshez az ukrán hadseregnek közelebb kellene kerülnie.

Az ukrán stratégia: a június elején indított, de azóta a nagy eszközveszteségek miatt újratervezett és lejjebb tekert ukrán ellentámadás egyik célja az Azovi-tenger megközelítése lenne, hogy a fő orosz logisztikai vonal a tengerparton már HIMARS precíziós rakétákkal is belőhető legyen. Ha a Krímet és az ott kiépített orosz bázisokat is sikerülne elvágni, az Herszon és Zaporizzsja megyékben is nagyon súlyos gondokat okozna számukra.

Földrajzi esélyek: a Krím körül az elmúlt hónapokban folyamatosan építették a védvonalakat az oroszok, de a félszigetet földrajzi okok miatt nem könnyű ellátni. Három jelentősebb út vezet ki innen, a most újra megtámadott kercsi híddal együtt:

  • a szárazfölddel összekötő Perekopi-földszoros a nyakán csak hét kilométer széles, itt egyetlen jelentősebb autóút van, az M17-es autópálya. Ha ezt az ukránok be tudnák lőni, viszonylag könnyen blokkolhatnák az orosz utánpótlást;
  • keletebbre vezet egy másik autópálya is ki a Krímből, az M18-as is. Ez azon a honcsari hídon vezet át, amit nemrég Storm Shadow rakétával romboltak;
  • és végül a kettős, vasúti és közúti kercsi híd, az orosz területfoglalás valóságos és szimbolikus műtárgya, amit októberben már hetekre használhatatlanná tettek az ukránok, most pedig újra sikeresen megtámadták.

Előzmények: a 2022. októberi támadás után a Krími híd több mint egy hónapra használhatatlanná vált. A közúti és a vasúti forgalom később újraindult, de az acélszerkezetek olyan mértékben sérültek, hogy egyes források szerint a nehéz katonai vasúti szállítmányok azóta sem haladnak át rajta.

  • Két hete egy másik hídrendszert ért ukrán rakétatámadás: a szintén a Krímbe menő honcsari hidakat a levegőből indítható, 250 kilométeres hatótávú Storm Shadow rakétákkal támadták. Ezek javítható sérülések, de orosz szempontból így is időszakos logisztikai kiesést jelentettek.
  • A kercsi hidat az ukránok már egy hete is próbálták orosz források szerint támadni, méghozzá Sz-200-as rakétákkal, de ezt a légvédelem elhárította.
  • Vasárnap pedig a szevasztopoli hadikikötő ellen volt egy sikertelen ukrán támadási kísérlet, részben olyan tengerfelszíni drónokkal, mint amiket hétfőn a kercsi hídnál már nem tudtak kivédeni az oroszok.

Közvetlen következmények: az orosz hatóságok néhány órára teljesen leállították a forgalmat, és a Krímen nyaralóknak azt javasolták, ne hagyják el szállásaikat. Délelőtt a forgalom újraindult, de a híd sérülése miatt alternatív módokon:

  • A Krímből vonatokkal viszik a buszok utasait a szárazföldre, a személyautókat pedig kompon szállítják át. A kamionok ugyanakkor egyelőre csak a fronthoz közelebbi Mariupol, Bergyanszk, Melitopol felé kerülve mehetnek.
Turisták a megszállásban: az ukrán hatóságok két hete kitettek egy szarkasztikus videót, amiben „a várható viharos időjárásra” hivatkozva senkinek nem ajánlották a krími nyaralást – többek között a tavaly nyári, krími légibázis elleni támadás után pánikban menekülő orosz nyaralók képeivel.

Számokban: az orosz turisták száma a Krímben már eddig is a korábbi töredékére zuhant: 2019-ben az orosz idegenforgalom közel ötöde ide irányult, most azonban a részesedés már csak egy százalékot tesz ki.

  • A bezuhant forgalom miatt a tartomány orosz kormányzója kompenzációt ígért a helyi vállalkozóknak, a potenciális vendégeket pedig arról győzködte, hogy nincs is semmilyen veszély a félszigeten. Június óta az orosz média is tele volt a krími idegenforgalom felfutásáról szóló propagandisztikus beszámolókkal.

Kövess minket Facebookon is!
FacebookKövetem!
Legfontosabb
Friss hírek