A jobboldal nem tört át, de az ország még széteshet: a katalánok lehetnek a mérleg nyelve a spanyol patthelyzetben

Hiába szerezte meg vasárnap a legtöbb szavazatot a jobbközép Néppárt, az Orbán Viktor által favorizált radikális jobboldali Vox gyengébb szereplése miatt nem látszik rá esély, hogy összejöjjön a kormányalakításhoz szükséges jobboldali többség Spanyolországban – éppen azért, mert a Vox elutasítottsága nagyon nagy a többi párt részéről.

Mi történt? Sokan, köztük a magyar miniszterelnök a vasárnapi spanyol választásoktól várt fontos jobboldali fordulatot Európában. Ez annak ellenére sem jött össze, hogy a Néppárt (PP) 3 millióval több szavazatot szerzett, mint négy éve. A kormányzó szocialisták (PSOE) jobban szerepeltek az előrejelzettnél, a radikális jobboldali Vox pedig kifejezetten rosszul.

Tenemos MUCHAS tendencias relacionadas con el #23J. Las elecciones lo ocupan todo ahora mismo.

Los resultados con el 100% escrutado son estos: pic.twitter.com/uKDvBO9dxJ

— #PorQuéTT (@xqTTs) July 24, 2023

Számokban: A PP 33, a PSOE 31,7 százalékot kapott. A Vox 12,3 százalékkal alig előzte meg a baloldalinak címkézett új formációt, a Sumart. További hét regionális kispárt is bejutott az alsóházba, ők lehetnek a mérleg nyelve annak ellenére is, hogy a katalán pártok pocsékul szerepeltek.

• A PP megmásfélszerezte a mandátumai számát (89->136), a szocialistáknak is kettővel több képviselője lesz, idáig volt, baloldali koalíciós társuk (korábban Podemos, most Sumar) négy helyet vesztett. A Vox 52 eddigi képviselője helyett csak 33-at küldhet az alsóházba.

És sikerült? A kockázatkedvelőnek számító szocialista vezér számítása nagyjából bejött: ugyan csak a második helyen végeztek, de a jobboldal összességében rosszabbul, a baloldal pedig jobban szerepelt a vártnál, így a kormánypárti eredményvárók éjjel már a „No pasarán!” örömujjongásoktól voltak hangosak.

Mi hozta fel a PSOE-t? A PP és a Vox együttműködését sikerrel tematizálta a baloldal, valószínűleg ez, az „antifasiszta ellenállás” mozgósította a szavazóikat.

Mi van a néppárti többséggel? A PP a választások előtt azt kommunikálta, hogy akár egyedül is megszerezheti az abszolút többséget. Ettől végül nagyon messze voltak, a szocialistákat is csak 300 ezer szavazattal előzték meg. A szoros eredmény meglepetés, a pártelnök Alberto Núñez Feijoo pozíciója is meginoghat.

Hová lett a Vox? A radikális jobboldal a választás legnagyobb vesztese, célcsoportjuk egy része végül inkább a Néppártot választhatta. Santiago Abascal pártelnök a rossz eredményért a Néppártot, a médiát és a közvélemény-kutatókat tette meg bűnbaknak.

• Kis magyar vonatkozás: Abascal az elmúlt két évben számos alkalommal tárgyalt Orbánnal, a magyar miniszterelnök egyértelműen rá fogadott, mint az európai jobboldali áttörés remélt kulcsfigurájára.

• Az újbalos Podemos kisebbik koalíciós társként felőrlődött, a pártelnök Pablo Iglesias visszavonult. Helyét egy új formáció, a SUMAR vette át, ők a szocialisták potenciális partnerei.
• Az újjobbos, piacpárti Ciudadanos azután zuhant be, hogy előbb a centrumba igyekezett, majd visszatáncolt jobbra, hogy aztán a szocialistákkal flörtöljön. A pocsék regionális szereplés után végül már el sem indultak, szavazataik nagyobb részét a Néppárt szívhatta el.

🏠 ¿Qué ha votado tu vecino?

📍 Consulta en este MAPA INTERACTIVO qué han votado los barrios de cada una de las localidades españolas en las #EleccionesGenerales2023 ⤵️ https://t.co/9TczwIPRWc

— Antena 3 Noticias (@A3Noticias) July 24, 2023

Patthelyzet: a két nagy tömb egyikének sincs meg az önálló kormányzáshoz szükséges 176 mandátuma. Az eddigi baloldali koalíció támogatóinak összesen 172, a PP-nek és a Voxnak együtt 170 helye van. A hét mandátumot szerző függetlenségpárti katalán Junts így kulcshelyzetbe került.

Mi várható? Nagyjából négy forgatókönyv képzelhető el a nagykoalíciótól a megismételt választásokig, eléggé különböző oddsokkal. Nézzük ezeket külön-külön, a legkevésbé valószínűvel kezdve:

• Jobboldali kormány: ehhez a PP és a Vox összebútorozásán kívül valamelyik regionális párt átállása is kellene. A baszk nacionalista PNV a PP-t korábban elvi szinten nem zárta ki, a Voxot viszont egyértelműen igen. Jövőre Baszkföldön regionális választások lesznek, és öngyilkosságot követnének el, ha hatalomra segítenék a Voxot, így ezzel nem érdemes számolni.
• Megismételt választások: ha nem jön össze a kormánytöbbség, fél éven belül új választások jöhetnek. 2015-16-ban, majd 2019-ben is ez történt, legutóbb Pedro Sánchez sikeresen manőverezett ebbe az irányba. Most is sokan ezt tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek, de a miniszterelnök hétfőn elhessegette a lehetőséget: Sánchez szerint meg fogják találni a kormányzás módját a mostani eredmények alapján.
• Nagykoalíció vagy néppárti vezetésű kormány: Feijoo, a PP elnöke győztesként magának követeli a miniszterelnöki széket. Mivel a Vox-szal erre nincs esélyük, a kormányzó szocialistákkal kezdeményeztek tárgyalásokat. Nem tudni, mit adnának cserébe, de a PSOE tartózkodását szeretnék elérni, „hogy ne az elszakadáspártiakon múljon Spanyolország kormányozhatósága”. Egyelőre nem látni, hogy ez miért érné meg a szocialistáknak. Egy nagyobb kompromisszum az idáig a „Sánchismo” végét ígérő PP-nek is arcvesztés lenne.
• Baloldali kormány függetlenségpárti támogatással: a PSOE + Sumar mellé ehhez legalább az idáig ellenzéki Junts tartózkodása kellene, hiszen ha első körben nincs abszolút többség, a másodikban elég a relatív is a kormányalakításhoz. A katalánok ehhez amnesztiát, a gazdag tartomány nagyobb gazdasági önállóságát, és a népszavazás kiírásának tartománynak való visszaadását kérik. Utóbbi rendkívül érzékeny kérdés, hiszen spanyol szempontból az elszakadás kockázatát jelentené.

• Hétfőn ugyanakkor a spanyol ügyészség közölte, hogy Puigdemont letartóztatását kezdeményezi, miután július 5-én Brüsszelben felfüggesztették az EP-képviselőséggel járó mentelmi jogát. „Egyik nap létfontosságú vagy a spanyol kormány megalakításához, másnap Spanyolország elrendeli a letartóztatásodat” – kommentálta a hírt a volt katalán elnök.