Míg az EU szabadul Oroszországtól, Magyarország a második legnagyobb célországává vált

Míg az EU-s tagállamok többsége jelentős mértékben leépítette oroszországi importját, Magyarország számottevően növelte. Így mostanra Magyarország lett Oroszország második legnagyobb exportpartnere az uniós országok között, pedig a háború előtt még a középmezőnyben voltunk.

Számokban: Ukrajna megtámadása óta kevesebb mint ötödére esett az EU oroszországi importjának aránya, és az export is jelentősen csökkent.

• A behozott áruk értéke alapján Bulgária (+79%) és Csehország (+35%) mellett egyedül Magyarország (+73%) növelte érdemben importját Oroszországból. A döntő többségnél drasztikusan csökkent ez a mutató: a tagállamok 60 százaléka legalább 70 százalékkal kevesebbet költött orosz árukra, mint 2021 elején.
• Magyarország abszolút mértékben Oroszország második legfontosabb EU-s célországává vált Hollandia mögött, pedig a háború előtt Németországba még a magyar forgalom tízszerese ment.

: Magyarország szinte kizárólag szénhidrogéneket importál Oroszországból, tavaly nagyjából a magyar földgázfogyasztás 80-85 százaléka származott Oroszországból, a kőolajnál pedig 80 százalék körüli volt az orosz import aránya.

Tágabb kontextus: az EU embargót vezetett be az orosz kőolajra, de Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária átmeneti mentességet kapott. A magyar kormány visszatérően arra hivatkozik, hogy ki vagyunk szolgáltatva az orosz kőolaj- és földgázszállításoknak, az elmúlt másfél év azonban azt mutatta, hogy ez nem így van.

• Ahogy a lenti ábrán is látszik, számos európai ország lényegében teljesen leépítette az orosz importját. A balti államok vagy Lengyelország importját is nagyobb részben határozta meg Oroszország, mint Magyarországét, mégis jelentős mértékben vagy szinte teljesen leépítették az orosz importot.