A magyar választóknak is ismerősen csengő ígéretekkel fordulnak rá a kampányhajrára a lengyel pártok

A migránsokat országba hívó kormány számonkérése, négynapos munkahét bevezetése, igazi rezsicsökkentés: sok a hasonlóság, viszont az erőviszonyok elég mások.

A magyar választóknak is ismerős választási ígéretekkel kampányolnak a lengyel pártok az október közepi parlamenti választások előtt, viszont az erőviszonyok egészen máshogy alakulhatnak, mint Magyarországon.

Mi történt? Az elmúlt hetekben sok olyan új választási ígérettel fordultak rá a lengyel pártok az október 15-i választások előtti hajrára, amik az előző évek választási kampányaiból a magyar választóknak is ismerősek lehetnek.

Előzmények: Lengyelországot 2015 óta a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) párt vezeti, amely 2015 után 2019-ben is megnyerte a választásokat.

  • 2007 és 2015 között a jelenleg legerősebb ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) kormányzott.
Felülnézet:

A 2023-as választásokon a jelenlegi kormánypárttal három nagyobb blokk áll szemben, és várhatóan nagyon fontos tényező lesz a kormánypárttal és az ellenzékkel is szemben álló szélsőjobboldali párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció.

  • A legerősebb kihívó a Polgári Platform és négy kisebb párt szövetsége, a Polgári Koalíció.
  • Két kisebb támogatottságú kihívó a két jobboldali pártból álló Harmadik Út koalíció, valamint a különféle civil szervezeteket, baloldali és zöld pártokat tömörítő Baloldal.
Számokban:

a Politico közvélemény-kutatási adatokat aggregáló oldala alapján szeptember elején a PiS támogatottsága 38 százalékos volt, a Polgári Platformé 31, a Harmadik Úté 9, a Baloldalé 8, a Konföderációé pedig 11.

Alulnézet: a lengyel választások nemcsak tematikában vagy abban hasonlítanak a magyar választásokra, hogy a kormánypárt népszavazással kötötte össze a parlamenti választásokat, az ígéretek között is vannak nagyon hasonlóak.

  • A PO például azt ígéri, hogy kivizsgálja, ki profitált abból a kormányban, hogy „250 ezer ázsiai és afrikai migránst” hívott be az országba.
  • Ahogy azt is, hogy „a választások másnapján” megszerzi az EU-s pénzeket, amiket a kormánypárt miatt blokkol az Európai Bizottság.
  • A női jelölteket előre toló Baloldal a négynapos (35 órás) munkahét ígéretével kampányol.
  • A kormánypárt pedig azt az itthoni ellenzék által propagált ígéretet („igazi rezsicsökkentés”) vette elő, hogy állami támogatást fog adni a panelházak felújítására.
  • De a PiS az itthon a választások előtt a kormány által gyorsan lezavart iskolai laptoposztó programot is megígérte, ha megnyeri a választásokat.
Igen, de

: nagy különbség, hogy a háború egyáltalán nem osztja meg a lengyel pártokat, ugyanis mindenki határozattan oroszellenes álláspontot képvisel.

Mi várható? Jelenleg a három ellenzéki blokk támogatottsága együtt meghaladja a PiS-ét.

  • De könnyen előfordulhat, hogy a győztes blokk csak a Konföderációval tudna kormányt alakítani, ahogy azt például a Politico vagy a Válasz Online részletesebb cikkei is levezetik.

Kövess minket Facebookon is!