Az akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereket
Főleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.
Egyelőre senki sem tudja, merre fog fejlődni az akkumulátorgyártás, mennyire szorosan kötődik az autóiparhoz – viszont új és dinamikusan változik, ezért a magyarországi megjelenése megrángatta a munkaerőpiacot. Több ezres szakember-igény jelentkezett hirtelen egy munkaerőhiányos területen, főleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és közép vállalatoktól – minderről Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A magyar vegyiparnak további kihívásokkal is szembe kell néznie: lényegében egy kedvezőtlen gazdasági környezetben, az energiaválság mellett kell megtennie a szükséges lépéseket a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez. Erre mondják a szakembereknek, hogy a magyar vegyipar a „tökéletes vihar” állapotában van jelenleg.
Ahogy egyébként a globális vegyipar is, ugyanis a területen világelső Kína lassulása befékezte a szektort, ráadásul a második legnagyobb vegyipari szereplő, az EU lassabban tud reagálni az új helyzetre, mint az Egyesült Államok.
„Ennek ellenére Magyarországon nem volt a vegyiparban létszámcsökkenés, és úgy tűnik, hogy nem is lesz, mert a szakemberek várakozása szerint túl vagyunk a mélyponton, már idén, majd aztán jövőre lassú emelkedés jöhet”, mondta Szabó Csaba, aki szerint a szakemberhiány általános és hatalmas probléma.
„Vegyészek, vegyészmérnökök, gépészmérnökök kellenének, nagy számban, ahogy például IT-szakemberekre is tízezres nagyságrendben lenne szükség.”
Ezek a természettudományos képzésekből kerülhetnek ki, ami viszont európai szinten és Magyarországon is visszaszorulóban van, egyre kevésbé divatos – összefüggésben az égető tanárhiánnyal és a tanárképzés népszerűtlenségével.
A természettudományos képzés már az alap oktatási szinteken hiányos, lényegében „már akkor elveszítjük a fiatalokat, amikor először érdemben találkoznak az iskolában kémiával, fizikával”.
A vállalatok ezért igyekeznek megjelenni minél alacsonyabb oktatási szinteken, minél több helyen, egy pályaorientációs programmal. „Ezt csinálja a szövetség is, de az út elején járunk még”, mondta Szabó.
Ehhez persze az is kellene, hogy Magyarországon megjelenjen az oktatásba való gazdasági befektetés igénye: Finnország és Dél-Korea példája azt mutatja, hogy ez pár évtized alatt jelentős megtérülést hoz egy országnak.
__
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel ahírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a podcast@g7.hu címre.
A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.
A 28. óra előző részei:
