Kevés férfi tanít Magyarországon, de ez nem csak a bérezés miatt alakul így

„Remélem, hogy egyre több férfiember találja vonzónak a pedagóguspályát" – fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában a tanárok fizetésemelésével kapcsolatos várakozásait illetően. A tanárok között valóban kisebb a férfiak aránya, ami nem magyarországi sajátosság, de az alulreprezentáltságuk mértéke viszonylag magas.

Számokban: az alapfokú intézményrendszerben négy, a középfokú oktatás szintjén 31 százalék volt férfi tanítók illetve tanárok aránya 2021-ben az OECD statisztikái szerint. Az uniós átlag ezzel szemben rendre 15, illetve 37 százalék, míg az OECD-tagállamok körében 18, illetve 38 százalék.

• A férfiak aránya stabilan alakult a magyarországi pedagógusok körében 2013 és 2021 között az elmúlt évtized pedagógus-béremelései, illetve a tanári fizetések elértéktelenedése ellenére – kérdés, mennyiben kötődik a bérszínvonalhoz a nemi összetétel a tanári pályán.

egyrészt kulturális tényezők miatt dönt viszonylag kevés férfi a pedagógus-hivatás mellett, a nemeket és a tanítói pályát érintő sztereotípiák is erősítik a férfiak és nők arányai közötti kiegyensúlyozatlanságot.

• Ezt a szakmán belüli különbségek is alátámasztják: a természettudományos és a matematika szakos tanárok körében viszonylag sok a férfi, és a magasabb képzési szinteken is nagyobb az arányuk, ami a fenti ábrákból is kiderül.
• Azonban fizetések sem közömbösek a nemi megoszlás szempontjából, általános jelenség a fejlett országokban, hogy a tanárok fizetései jócskán elmaradnak attól a bérszínvonaltól, amivel más felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök kecsegtetnek a férfiak körében, míg e különbségek a nőkre nézve kevésbé élesek.

A miniszterelnök a nemek közötti 50-50 százalékos egyensúly „visszaállását" szeretné néhány éven belül elérni a pedagógusok körében – kérdés, hogy mikor volt erre példa utoljára –, véleménye szerint mindkét nemre szükség van a gyermekek nevelésében.

• Egyelőre kevés bizonyíték van arra nézve, hogy a tanári karok nemi összetétele befolyásolná a diákok teljesítményét az OECD elemzése szerint, de az egyenlőbb arányok kedvezően hathatnak a tanulók identitásformálására és a sztereotípiákkal szembeni kritikus gondolkodásmód kialakulására.