Szép ez a süllyedő infláció, de akadnak furcsaságok a friss adatokkal kapcsolatban

3,8 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak januárban a pénteki adatközlés szerint, ami a közelmúltban megfogalmazott előrejelzésektől jellemzően elmarad. A Központi Statisztikai Hivatal inflációval kapcsolatos számításait azonban az elmúlt hónapokban rendre kritika éri, és a mostani adat egy újabb kifogásra ad okot. Az árindex mindenesetre 2021 tavaszát idéző szintre mérséklődött.

Számokban: az inflációt jócskán lehúzza a háztartási energia – ide tartozik a gáz és a villany – árcsökkenésre utaló, -11,3 százalékos árindexe, ám ez sajátos módon az energiafogyasztás csökkenését mutatja, és nem az árak esését (a rezsiköltségek ugyanis 2022 nyara óta változatlanok). Különös módon az egyéb cikkek, üzemanyagok kategóriában is árcsökkenést mutat a statisztika.

• A járműüzemanyagok decemberhez képest is fél százalékkal olcsóbbá váltak a KSH elemzése szerint, holott a magyarországi benzinárak a januári jövedékiadó-emelést követően a térségben a legdrágábbak lettek. Vélhetően az árak rögzítése a hónap elején történt, ám a kutak két részletben érvényesítették áraikban az emelést.
• 4,2 százalékos inflációt vártak januárra a Portfolio által megkérdezett elemzők, ám az előrejelzések jelentősen különböztek, ami a bizonytalanság jele volt. Az infláció decemberi alakulása is meglepetésre adott okot az akkori prognózisok tükrében. Többek között a fogyasztás, a béremelések és az évfordulós átárazások hatásai kezdték ki a becslések pontosságát.

Az év egészére vonatkozó elemzői inflációs becslés 4,3 százalék, míg a Pénzügyminisztérium 5,2 százalékos pénzromlást jelzett előre a tavalyi év végén. A második félévtől a bázishatások következtében – 2023-ban őszre fékeződött érdemben az áremelkedés – újra megemelkedhet az infláció. Mivel az árindex visszatért a jegybank 3 ± 1 százalékos célsávjába, a mostani adat megerősítheti a gyorsabb kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozásokat.