A kormány igyekszik minimalizálni a vállalati nyereségek adóztatását, emiatt nincs tér adócsökkentésekre sem a jövedelmeknél, sem a fogyasztásnál.
A fogyasztásra rendkívüli, a munkajövedelemre átlagos, a nyereségre pedig kifejezetten visszafogott közterheket ró a magyar adórendszer régiós összehasonlításban, derült ki a Mazars adótanácsadó idei, Németországtól Kazahsztánig 25 országot összehasonlító felméréséből. Az évente összeállított jelentés idei kiadása az adókulcsok stabilitására is rámutat, vagyis
[content_highlighting code=„mostanra%20nagyj%C3%A1b%C3%B3l%20kider%C3%BClt%2C%20meddig%20lehet%20lemenni%20p%C3%A9ld%C3%A1ul%20a%20b%C3%A9reket%20illet%C5%91%20ad%C3%B3kulcsokkal.”]
Miért fontos ez? A nemzetközi befektetési döntések során az egyik kulcstényező az egyes országok adórendszere. E tekintetben Magyarország üzenete egyértelmű a társasági adó 9 százalékos kulcsával, ami páratlanul alacsony az unióban: a nagy nyereséget realizáló vállalatoknak az ország rendkívül kedvező körülményeket biztosít.
- Ennek részben az az ára, hogy a fogyasztásra rakódó terhek – nevezetesen az áfa 27 százalékos kulcsa – az egész régióban rekordszintű. Az áfára támaszkodó adórendszer kialakítása mellett szólt továbbá a forgalmi adóbevételek kiszámíthatósága és stabilitása, a hatékony beszedését ráadásul a NAV kifejezetten innovatív módszerei is segítik.
a Magyarországot extrém mértékben sújtó infláció miatt csökkent az életszínvonal, mérséklődött a fogyasztás, így már nem lehet olyan bátran tervezni az áfabevételekkel a költségvetésben, mint korábban. Tavaly a tervezettnél közel ezer milliárd forinttal kevesebb, alig 7000 milliárd forint folyt be az államháztartásba.
- A „szegények adójának” is nevezett áfa mérséklésével sem javíthat érdemben a kormány a helyzeten, ugyanis a csökkentése azonnali bevételkiesést okozna a költségvetésnek, miközben a kereskedők egyáltalán nem biztos, hogy lejjebb viszik az árakat, a fogyasztók tehát kérdéses, hogy végül jól járnak-e.
A magas áfa kulcs olyan drog, amiről nehéz lejönni
– fogalmazott a jelenséggel kapcsolatban H. Nagy Dániel, a Mazars partnere a cég elemzésének bemutatóján.
Alulnézet: a lakosság számára a bérekre rakódó terhek is meghatározók, e tekintetben a Magyarországon fizetendő közterhek átlagos mértékűek. A bérekre rakódó adókat és járulékokat együttesen figyelembe véve 41 százalékos adóéket számolhatunk, ami kifejezetten alacsony például Ausztria és Szlovákia 47-49 százalékos adóékeihez képest.
- A családi kedvezményekkel átlag alatti adóék is elérhető Magyarországon, három gyermek esetén 41-ről 27 százalékra csökken annak mértéke, miközben több országban a gyermekvállalás semleges az adóterhek szempontjából. Változó továbbá, hogy a terheket a munkáltató vagy a munkaadó fizeti, de ez inkább filozófiai, mintsem gyakorlati különbség.
Az idei évtől az EU és az OECD területén a 15 százalékos globális minimumadó bevezetésével elvileg eltűnnek a magyarországihoz hasonló alacsony nyereségadókulcsok, amelyek a vállalatok számára vonzók voltak. Magyarország azonban bizonyos engedményekkel vezeti be a minimumadót, például az árbevételre vonatkozó iparűzési adó beleszámításával.
- Ez nem maradt következmények nélkül, a globális minimumadót övező konfliktusok miatt felmondta az Amerikai Egyesült Államok kormánya a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Ez nehéz helyzetbe hozza az amerikai befektetésekkel vagy partnerekkel rendelkező magyar cégeket, ugyanis az ottani adókat is meg kell fizetniük.
[related_post post_id=„145444”]
[related_post post_id=„146244”]
[related_post post_id=„143869”]
