Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.
A cseresznye és a szarvasmarha-szaporítóanyag Kínába irányuló exportjáról is megállapodott Orbán Viktor és Hszi Csin-ping csütörtökön, ami a kilátásba helyezett közlekedési és energetikai nagyberuházások mellett némileg furcsának tűnhet.
Miért fontos ez? A Magyarországról Kínába szállított áruk értéke jócskán elmarad a fordított irányban zajló termékforgalomtól, a közelmúltban ráadásul megnőtt az export és az import közötti különbség: a behozatal ugyanis jelentősen megnőtt, míg a kivitel alapvetően stagnált.
Alulnézet:a szóban forgó két termék exportforgalma elhanyagolható a teljes magyar kivitelben (Kínába pedig eddig nem lehetett belőlük szállítani). A szarvasmarha-szaporítóanyag exportértéke a teljes export összegéhez képest leginkább alulról súrolta az elmúlt években a 0,01 ezrelékes szintet, míg a cseresznye kivitele többnyire épp csak meghaladta ezt a küszöböt.
- 2022-ben mennyiségben ez 601 tonna volt, ami 380 millió forint bevételt hozott. A célországok Svédország, Belgium, Németország, Svájc, Ausztria, Szlovénia és Románia, valamint Japán voltak, van tehát példa kelet-ázsiai cseresznyekivitelre.
a cseresznye kiemelése azért furcsa választás, mert sokaknak beugorhat róla Torgyán József földművelésügyi miniszter 2001-es, humoristák céltáblájává vált ötlete a chilei-magyar cseresznyekereskedelemről. Igaz, velünk ellentétben Chile azóta nagyban megvalósította a gyümölcs exportjának felfuttatását.
Tágabb kontextus: Kína és Chile az év elején döntött egy közvetlen tengeri útvonal kialakításáról, amelyen a dél-amerikai ország cseresznyét szállíthat Tiencsin kikötőjébe. A chilei cseresznye ugyanis népszerűvé vált Kínában, évente mintegy harmadával emelkedik a behozatala.
- A fokozódó kínai kereslet miatt élénkült a cseresznyetermesztés Chilében, 2000 és 2020 között 3200-ról 62 ezer hektárra nőtt a gyümölcs termőterülete. A chilei cseresznyetermés több mint 85 százalékát szívhatja fel a kínai piac az idei szezonban.
A magyarországi cseresznyetermesztők 2022-ben 3079 hektáron gazdálkodtak – amint azt Chile példája mutatja, ha bejön az üzlet, ez jócskán megnövekedhet. Igaz, a dél-amerikai országnak van egy megdönthetetlen előnye Magyarországgal szemben, ott ugyanis épp a kínai újév ünnepi időszakában érik a cseresznye.
