Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint
Magára talált a lakáspiac, ami löketet adhat a hitelezésnek és az építőiparnak is.
Noha tavaly az árak és a tranzakciók számát nézve is megtorpant a lakáspiac, az elmúlt év vége óta minden makrogazdasági körülmény adott a szektor élénküléséhez, ami mostanra meg is indult, derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Az adásvételek száma 2024 első negyedévére már a hosszú távú átlagos szintjére emelkedett, igaz, a reál lakásárak még csökkennek.
- Feszes a munkaerőpiac, a dezinfláció mellett csökkennek a hitelkamatok, erősödik a fogyasztói bizalom, a reálbérek emelkedő pályára állnak – mindezen tényezők lendületet adnak az ingatlanpiacnak, ami különösen 2023 első felében mutatott aggasztó jeleket, a tranzakciók száma ekkor mintegy 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest.
A javuló gazdasági körülmények mellett mérséklődik a lakásárak csökkenésének kockázata, ami a pénzügyi stabilitás szempontjából jó hír.
- Korábban az árak túlzott elszállása aggasztott sokakat, a makromutatók által indokolt szintnél 2022-ben még 24 százalékkal alakultak magasabban a lakásárak az MNB szerint. Ez az arány tavaly 12 százalékra csökkent országosan, míg a budapesti lakáspiacot a jegybanki becslés szerint 2023-ban már nem jellemezte túlértékeltség.
Az ingatlanpiac élénkülésével a lakáscélú hitelezés is lendületet kapott, a februárban szerződött lakáshitelek volumene több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak, ami az alacsony bázisnak is köszönhető. Leginkább az új lakás vásárlására felvett hiteleket érintette a bővülés, igaz, a visszafogott kereslet és az emelkedő költségek nem kedveznek az építőiparnak.
- Az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,3 százalékkal maradt el márciusban az egy évvel korábbitól a KSH tájékoztatása szerint, ám a megkötött új szerződések volumene 19,4 százalékkal nőtt, ami optimizmusra adhat okot.
