Megtartja magának az állam Ferihegyet, vagy beszáll oda is a NER?

Csütörtökön aláírta a kormány a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkotta eladói körrel. A tranzakció eredményeképp az állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a repteret kezelő részvénytársaságban a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén, a francia társbefektető Vinci pedig 20 százalékot.

Előzmények: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér magyarországi visszavásárlása többször felmerült a 2010-es évek vége óta, miután a 2005-ben lezajlott privatizáció során külföldi kézbe került repülőtér, de a mostani, tavaly ősz óta ismert szándék komolyságát a vonatkozó beruházások alakulása is jelezte.

• A repülőtérhez vezető utak felújítása május elején fejeződött be, noha a régóta esedékes munkáról már 2018 végén döntött a kormány. A vonatkozó közbeszerzéseket 2020 őszén írta ki NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., majd a kivitelezési tervek 2022 nyarára készültek el. Tavaly egy évekig jegelt parkolóépítési beruházás is újraindulhatott.
• Kínai építésű magasvasút teremthet kötöttpályás kapcsolatot a repülőtér és a városközpont között a legújabb, áprilisban napvilágot látott elképzelés szerint, ennek előkészítéséről állapodott meg Orbán Viktor és Hszi Csin-ping kínai elnök májusi találkozójukon. A vasúti összeköttetés szükségessége már a 2A terminál 1985-ös átadásakor felmerült.

A vételár 3,1 milliárd euró – ez nagyságrendileg 1200 milliárd forint –, emellett a vevők átvállalták és meghosszabbították a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt. Összehasonlításképp érdemes felidézni a Vodafone 660 milliárd forintba kerülő megvásárlását 2023 elejéről.

Mi várható? Az állami cégvásárlásokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján két mintázat körvonalazódik. Jórészt az energetikai vállalatok körében jellemző, hogy megszerzett részesedéseket megtartja magának az állam (esetleg közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adja azokat tovább, amelyek a vagyon mellett feladatokat is átvesznek az államtól).

• Másrészt kormányközeli vállalkozók is megjelentek tulajdonosként olyan cégekben, amelyekbe bevásárolta magát az állam, ami jellemző például a bankszektorban. A repülőtér visszavásárlásával kapcsolatban Mészáros Lőrinctől kezdve a Molon keresztül Jellinek Dánielig több szereplő neve is felmerült korábban.
• A repülőtér harmadik termináljának felépüléséhez is közelebb kerülhet a kormány a tranzakcióval. A beruházás katari közreműködéssel jöhet létre, de az állam fenn akarja tartani a tulajdonosi többségét, és a tervek szerint a repülőtérbővítés elsősorban a kínai befektetői kapcsolatok elmélyítését szolgálja majd.