Nincs fideszes többség, ahol a lakosság legalább 60 százaléka érettségizett

Az iskolázottság és a Fidesz választási eredménye közötti összefüggés járások és a települések szintjein kulcsfontosságúnak bizonyult a korábbi választások során, és nincs ez másképp a pártok között vasárnap tartott megmérettetés esetében sem. A kormánypárt EP-választáson elért eredménye jellemzően azokon a településeken lett erősebb, ahol alacsonyabb az iskolázottság.

Számokban: -0,68 a Fidesz EP-listájára leadott szavazatok és a legalább érettségizett lakosság arányai közötti korrelációs együttható, ami erős fordított összefüggést jelez. Ez a mutató 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű értéket vehet fel, nullához közelít, ha a két tényező független egymástól, amikor +/-1 közelébe esik, akkor meghatározó kapcsolatot jelez.

• Az alábbi ábrán minden pont egy-egy települést jelöl, elhelyezkedésük a helyi választási eredmény és iskolázottság függvényében alakul. Az alacsony szóródásuk és az általuk kirajzolt vonal meredeksége is jelzi, hogy erős összefüggésről van szó. Ahol az érettségizettek aránya meghaladja a 60 százalékot, egyáltalán nem tudott többséget elérni a Fidesz.

• A Fidesz népszerűségének változása minimális, épp csak említésre méltó összefüggést mutat az iskolázottsággal, amit 0,14-es korreláció jelez. A 2022-es választás listás eredményeihez képest a mostani EP-választáson azokon a településeken esett valamivel nagyobb mértékben vissza a kormánypárt népszerűsége, ahol magasabb az érettségizettek aránya.

Előzmények: a Fidesz támogatottsága és az iskolázottság közötti összefüggést járási szinten már a 2018-as országgyűlési választás után kimutattuk, ekkor is erős volt a kapcsolat a legalább érettségivel rendelkező nagykorú lakosság és a kormánypárti szavazatok aránya között. 2022-ben is hasonló megállapításra jutottunk a települési választási és demográfiai adatokat vizsgálva.

Miért fontos ez? Az iskolázottság szintjével sok más társadalmi és gazdasági tényező összefügg, például ahol alacsonyan iskolázott a népesség nagy része, ott a jövedelmek is alacsonyabbak. Nagy valószínűséggel meghatározza továbbá az iskolázottság az államnak, illetve az önkormányzatnak való kiszolgáltatottságot és a propaganda iránti fogékonyságot.

Háttér: egyéni jellemzőket vizsgálunk jobb híján települési szintű adatokkal, így az ökológiai tévkövetkeztetés hibája fenyeget. A területi összefüggések nem szükségképpen érvényesek az egyének szintjén, és a települések elemzésekor ugyanúgy egy egységnek számítanak az aprófalvak (jellemzően ezek a kiugró esetek a fenti ábrákon is), mint a százezres lakosságú megyeszékhelyek.