A drága élelmiszerek és távközlés miatt is hagyott le minket Bulgária a fogyasztásban
Tavaly már az uniós átlaggal voltak egyenértékűek a magyarországi élelmiszerárak, de a távközlés és a lakhatás is viszonylag drága.
Elérték a magyar élelmiszerárak az uniós átlagot tavaly, és egyúttal jócskán le is hagyták a régió bizonyos országaiban jellemző árszintet, derül ki a Portfolio elemzéséből. Az élelem magyarországi drágulása a többi árucsoporthoz képest is figyelemre méltó, azok árszínvonala ugyanis jellemzően továbbra is bőven elmarad az Európai Unió egészét jellemző átlagtól.
Számokban: az élelmiszereket jellemző árszint 2023-ban lényegében megegyezett az unióssal, noha egy évvel korábban még bő tíz százalékkal elmaradt attól, és a korábbi időszakban jellemzően 15-20 százalékos különbségek adódtak. A rendkívüli drágulás jórészt a magyar élelmiszeripar régóta fennálló problémáira vezethetők vissza, amelyek most felerősödtek.
Háttér:az inflációs válság mélyen érintette a magyar élelmiszeripart, mivel az ágazat rendkívül sok energiát és munkaerőt használ régiós összehasonlításban az elavult gépek és munkafolyamatok miatt, és a magyar agrárium problémái is ráerősítenek minderre. A krízisben a cégek ráadásul túlkompenzálták a költségeik emelkedését, amit a szakpolitika pánikreakciói tetéztek.
- A hagyományosan drága kommunikációt is maga mögött hagyta az élelmiszerek csoportja, noha a távközlés díjai korábban már előfordult, hogy bőven meg is haladták az uniós szintet – ezen ágazat szereplői tették közismertté az inflációkövető díjkorrekció fogalmát, amit egyrészt a szolgáltatók működési sajátosságai másrészt a gyenge verseny indokol.
a drágulás nem maradt következmények nélkül, például a magyar háztartások fogyasztása a legalacsonyabbá vált az unióban, ami a kormányzatot is lépéskényszerbe hozza. A fogyasztói bizalmat az élelmiszerek meredek drágulása mellett a nemzetközi összehasonlításban a fővárosban és országosan is nagyon drága lakhatás is tépázza.
- Ahogy a Portfolio írja, a bolgár előzést részben a fogyasztás összehasonlításánál figyelembe vett eltérő árszínvonalak okozzák: az uniós átlaghoz képest ez Magyarországon 69,4 százalék, míg Bulgáriában csak 56,6 százalék.
