Megfeleződött az idei gazdasági növekedésre vonatkozó kormányzati várakozás. Nagy Márton minisztériuma szerint ugyanakkor így is sikeres a gazdaságpolitika.
Két százalék körüli GDP-növekedés várható idén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Portfolión közölt írása szerint, ami egy újabb szám a 2024-es gazdasági teljesítményre vonatkozó kormányzati előrejelzések csökkenő sorozatában. Az NGM munkatársai a várható növekedést „egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek" értékelik.
Előzmények: eleinte még négy százalékos GDP-növekedést várt 2024-re a kormány, ám Nagy Márton gazdasági miniszter márciusban az exportpiacok átmeneti gyengeségére hivatkozva már csak 2-3 százalékos bővülést látott reálisnak. Az év elején a kormányon belül is lehettek véleménykülönbségek a gazdaság kilátásairól.
- Ezt az NGM és Pénzügyminisztérium különböző előrejelzései sejtették, utóbbi ugyanis rendre pesszimistábbnak mutatkozott Nagy Márton minisztériumánál: eleinte 3-4 százalékos növekedést – a decemberi makrogazdasági előrejelzésben 3,6 százalék szerepelt –, majd márciusban már az Európai Bizottság 2,4 százalékos prognózisát említve.
- 2,5 százalékos növekedésről beszélt Nagy Márton is áprilisban, továbbra is az export gyengélkedésére, illetve a kedvezőtlen németországi gazdasági körülményekre panaszkodva. Ekkorra már a két minisztérium hasonlóan látta az idei és a jövő év várható gazdasági növekedését, 2025-re mindkét intézmény 4,1 százalékos előrejelzést adott.
Tavaly a magyar gazdaság teljesítménye összességében 0,7 százalékkal csökkent, aminek hatásai félő volt, hogy áthúzódnak erre az évre. Noha Orbán Viktor márciusban még a magyar gazdaság lendületvételéről beszélt, most már látszik, hogy a gyors felpattanás elmarad, amit gyenge ipari és fogyasztási adatok is mutatnak.
Alulnézet: az ipari termelés csökkenése az autópiac globális gyengélkedéséhez köthető jórészt, annak ugyanis már a jármű- és az akkumulátoripar révén is kitett a magyar gazdaság. A belső körülményekről azonban jobban árulkodik a feszes munkaerőpiac és a növekvő reálbérek ellenére visszafogott fogyasztás, a lakosság valószínűleg „nem mer” még komolyabban költeni.
Tágabb kontextus: az Európai Unió egészére nézve mindössze egy százalékos GDP-növekedést vár idén az Európai Bizottság, és bár a Magyarországra vonatkozó, 2,4 százalékos előrejelzése a hetedik legmagasabb érték a tagállamok között, a májusi számítások óta romlottak a kilátások.
Mi várható? Mivel éves alapon az első negyedévben 1,6, a másodikban 1,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság*
A naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatok szerint. A nyers adat 1,1, illetve 1,5 százalék. (2023-ra a kiigazított adat -0,7 százalék, a nyers -0,9 százalék.)
, a 2 százalék eléréséhez is gyorsulnia kellene a növekedésnek. Ebben nem mindenki bízik, az ING elemzői például már csak 1,5 százalékos idei növekedéssel számolnak.
