Nagy kár, hogy nem Kínába szállítanak a magyar akkugyárak

Júliusban először fordult elő, hogy több elektromos és hibrid jármű talált gazdára, mint hagyományos benzin- vagy dízelüzemű a kínai új autók piacán. Az akkumulátorokkal szerelt járművekből ráadásul a mennyiséget nézve is többet tudtak eladni a gyártók, miközben az autóeladások összességében csökkentek, írta meg a CNBC (amit a Portfolio is szemlézett).

Miért fontos ez? Európában eközben akadozik az elektromos autók térnyerése, már a szabályozások is egyre több teret hagynak a belső égésű motorokkal szerelt modellek további gyártásához a korábbi elképzelésekhez képest. A kínai autógyárak azonban egyre nagyobb szeletet igyekeznek kihasítani maguknak a kontinens autópiacán.

• Kína autópiaca fontos az európai gyártók szempontjából is, főleg a prémium kategóriába tartozó benzines és dízeles modellek tekintetében. Az ottani gyártók előnye azonban fokozatosan nő a zömmel német márkákkal szemben, a kínai kormány támogatása révén is, aminek jelentősége tovább nőtt a gazdaság lassulása miatt.

a magyar gazdaságban a német autógyárak és beszállítóik szerepe régóta jelentős, nekik nem kedvezőek a kínai autópiaci tendenciák. Az ide települő kínai akkumulátorgyárak is jellemzően az európai márkák elektromos modelljeihez szükséges energiatárolók előállítását célozzák.

• Az ágazat nehézségei már a magyar ipari termelés és GDP alakulásában is megmutatkoznak, és elbocsátások is történtek miatta. A későbbiekben a kínai BYD az akkumulátorok mellett járműveket is fog gyártani Magyarországon, ám szintén az európai piacra, amivel megkerülheti majd az uniós vámokat.

részben az elektromos (és gázhajtású) autók gyors kínai terjedésével magyarázta a hét elején a G7-nek az olajár – már a magyar benzinkutakon is látható – csökkenését Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője.

• A visszafogott kínai olajkeresletet részben ugyan a gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye okozza, de pont a közlekedési felhasználásban van egy szándékolt része is. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy míg év elején a kínai olajkereslet napi 500-700 ezer hordós növekedését várták, most az sem kizárt, hogy éves szinten csökkenést láthatunk.

Kínában 51 százalék volt az újonnan eladott személygépkocsik között az elektromos és hibrid járművek aránya júliusban. Az Európai Unióban ugyanez az arány 53 százalék volt júniusban, ám a csak elektromos hajtású gépkocsik részesedése Kínában 28, az unióban 14 százalék volt a legfrissebb adatok szerint.