Nem segítenek az óriásberuházások a magyar gazdaságon

Bár legtöbbször a lakossági fogyasztás reméltnél lassabb növekedése és az export külpiacainak gyengélkedése kerül szóba a magyar gazdaság szenvedésének okaként, a mai beruházási adat megmutatta, hogy ez is lehúzza a teljesítményt.

Számokban: az idei második negyedévben a beruházások közel 17 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg a kiigazított adatok szerint 14,5 százalékos a mínusz. Ez nagyobb visszaesés, mint amit a koronavírus-járvány első hulláma miatt elrendelt lezárások idején rögzített a statisztika.

• Negyedéves alapon ennyire nem kiemelkedően rossz a helyzet, a mostani -7 százaléknál volt már rosszabb négy éve (-9,4%) és 2022 végén (-7,1%) is az utóbbi bő öt év során.

A beruházások az ország gazdasági teljesítményének (GDP) fontos összetevőjét alkotják (felhasználási oldalról nézve) a fogyasztás, a külkereskedelmi egyenleg*

és az áruk készletváltozásának egyenlege mellett.

• A GDP alakulása kiemelten figyelt mutató a kormány gazdaságpolitikájának megítélésekor, és olyan szempontból is fontos mérce, hogy ehhez viszonyítják például a költségvetési hiány és az államadósság alakulását.
• A vártnál kisebb GDP-növekedés kedvezőtlenebbé teszi ezeket a mutatókat, ami miatt akár költségvetési egyenlegjavító intézkedésekre (megszorítások) is szükség lehet, mint nemrég (tranzakciós illeték emelése, egyes különadók fenntartása).

a KSH szerint a beruházások csökkenéséhez legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem járult hozzá. A visszaesést a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.

• A közigazgatás pozitív említése elsőre furcsa lehet az állami beruházások elhalasztása közepette, de ahogy a Portfolio megemlíti, a közpénzből finanszírozott útfelújítások a szállítási ágazatba tartoznak.
• A feldolgozóiparban annak ellenére esnek vissza a beruházások, hogy jelenleg számos hatalmas üzem (például BMW, CATL, BYD) építése zajlik masszív állami támogatással. Ezek azonban a jelek szerint nem képesek átbillenteni a mérleget. Igaz, ezek nélkül még rosszabb lenne a beruházási összkép.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap az Indexnek azt mondta, vizsgálják, miként tudnak állami beruházásokat eltolni 2025-ről 2026-27-re. Ha megvalósul, ez továbbra is nyomás alatt tartja majd a beruházásokat.

Igen, de: a miniszter arról is beszélt, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára célzott beruházástámogatási rendszert kell létrehozni, ami javíthatja a statisztikát.