Körbeépítjük a Balatont, aztán csodálkozunk, ha gond van a víz mennyiségével vagy minőségével

93 centiméterre csökkent a Balaton átlagos vízszintje, noha a nyár kezdetén még a 120 centiméteres szabályozási szint körüli vízállás miatt a tó ki is önthetett a medréből, emlékeztet a Portfolio. Tavaly év végétől idén áprilisig a tó vizéből folyamatosan le is kellett engedni a Sió-zsilipen keresztül, ami jól mutatja a szélsőséges időjárási változásokat.

Előzmények: a mostani felső szabályozási szint korábban rendkívül magasnak számított volna, ám a 2000-2003 közötti aszályos időszakot követően két lépcsőben 100 centiméterről 120-ra növekedett a határ az elmúlt két évtizedben annak reményében, hogy a száraz időszakokban alábbhagyó vízpótlás és többletpárolgás nyomán sem süllyed túl alacsonyra a vízállás.

Miért fontos ez? A magas vízállás együtt járt a jó vízminőség képzetével, ám az összefüggés korántsem ilyen egyszerű az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport eredményei szerint. Az ökológiai szempontokon túl mindenesetre a turizmus és a vízi sportok – például a vitorlázás – tekintetében sem közömbös a balatoni vízállás alakulása.

Alulnézet: a Balaton partvonala mentén jelentős beépítések történtek különösen a szocializmus időszakában, ám a rendszerváltás után is folytatódott a tendencia, gyakran szabályozatlanul, amire a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének kutatása mutat rá.

• Máig tart az erdővel, nádassal borított területek beépítése a tó körül, gyakran kormányközeli körökhöz kötődő beruházások révén. Az építkezésekkel azonban csökken a tó öntisztuló képessége, romlik a nádasok minősége, és az érintett területek rehabilitálása szinte lehetetlen vállalkozás.

Akár 10-15 éven belül is csorba eshet a Balaton turisztikai vonzerején, ha fennmaradnak a mostani folyamatok. A vízszint szabályozását alacsonyabb átlaggal és nagyobb változások tűrésével kellene megoldani, ugyanis az éghajlatváltozás miatt jelentősen ingadozó vízállására kell felkészülni – erre mutatnak rá az idei tapasztalatok is.

• A vízszint és turizmus összefüggése nem ismert, úgy tűnik, nem kapcsolódnak egymáshoz. A nyolcvanas-kilencvenes években azonban bebizonyosodott, hogy a vízminőségre érzékenyek a fürdőzők, aminek leromlását követően visszaesett a turisták száma. A vízminőséget nemcsak a tavat, hanem a vízgyűjtőjét érintő folyamatok is meghatározzák.