A jól keresők már megtakarítanak, a rosszul keresők még alig tértek magukhoz az inflációs sokkból

A magasabb jövedelmű háztartások húzták fel a lakossági fogyasztást Magyarországon 2024. második negyedévben. A fogyasztás volumene 14,9 százalékkal volt magasabb a 2021. első negyedévi szinthez képest a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint. Ezzel az adattal Magyarország az európai rangsor első harmadában szerepel.

Számokban: a legjobban kereső 20 százalékhoz köthető a magyarországi fogyasztás 35,8 százaléka, továbbá a felső 40 százalék a fogyasztás 59,3 százalékáért felelős. A legszerényebb jövedelmi ötöd költéseinek aránya a teljes fogyasztásból mindössze 9 százalékot tesz ki, vagyis legszegényebb rétegekhez képest négyszer annyit fogyasztanak a leggazdagabbak.

• Gyorsabban nőtt a gazdagok jövedelme és kevésbé érintette őket az infláció, aminek eredményeképp a felső jövedelmi ötöd háztartásainak reáljövedelme 21,4 százalékkal nőtt. Az alsó jövedelmi ötöd háztartásainak áremelkedéssel korrigált jövedelme viszont csak 11,4 százalékkal emelkedett 2021 első és 2024 második negyedévei között.

A magyarországi fogyasztás rendkívül alacsony, főleg, ha a jövedelmek gyors emelkedését is figyelembe vesszük. A jelenség a kormányt is aggasztja, és bár a gazdaságpolitikája sok szempontból felelős érte, Nagy Márton gazdasági miniszter elsősorban az „óvatossági motívumot” és a külföldi vásárlásokat szokta említeni az okok között.

• A szomszédos országok élelmiszerboltjaiban megduplázódott a magyar bankkártyákkal elköltött pénz összege 2022 és 2023 között az MNB elemzése szerint, 24,1 milliárd forintról 45,5 milliárdra növekedve. Ezek a költések a magyar ügyfelek bolti kártyás forgalmának 0,23 százalékát tették ki két éve, ami 2023-ra 0,37 százalékra emelkedett.
• A megtakarítások összege gyorsabban emelkedett, mint a fogyasztás. A felső jövedelmi ötöd háztartásai a jövedelemnövekedésük közel felét megtakarítják, így az elmúlt években tapasztalt reálbér-növekedésük megtakarításaikat is gyarapította, hozzájárulva a rekord magas lakossági pénzügyi megtakarítások felépüléséhez, derül ki a jegybanki elemzésből.

a magyar fogyasztás alakulásában nincs semmi különös a GKI elemzése szerint: válságban csökken, fellendüléskor nő, de a háztartások a szokásos életszínvonalukat próbálják megtartani, és a jövedelemnövekedésnek csak egy részét költik többletfogyasztásra. Az inflációs válság által megtépázott fogyasztói bizalom mindenesetre csak nagyon lassan épül vissza.

Mi várható? 2023-ban még a bizonytalan körülmények és a magas infláció miatt a háztartások félretették a pénzt a visszaeső fogyasztási ráta mellett, idén azonban a háztartási fogyasztás a gazdasági növekedés támasza lehet az MNB előrejelzése szerint. A lakosság viszont továbbra is óvatos, a fogyasztás idén 3,4–4, jövőre 3,4–4,4, 2026-ban pedig 2,9–3,9 százalék között bővülhet.