Az erkélynapelemekre teljes tiltás szerepel az új jogszabály-tervezetben, de ellehetlenítenék a lapostetőkre történő telepítést is.
Átalakítaná a napelemek és napkollektorok elhelyezésére vonatkozó szabályokat a kormányzat, és ezzel jelentősen korlátoznák, hogy hova lehet ilyen berendezéseket telepíteni. A szövetség szerint a tervezet elfogadhatatlan, és hosszabb társadalmi egyeztetésre lenne szükség.
Mi történt? Jogszabálytervezetet nyújtott be a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról múlt hétfőn a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium. A közel 100 oldalas dokumentum a napelemek elhelyezését is szigorúan szabályozná.
- Az elképzelések szerint magastetőn a jövőben csak a tető síkjával párhuzamosan lehet napelemet elhelyezni, és lapostetőn is csak akkor lehet ettől eltérni, ha a szerkezet így sem lesz látható az utcáról.
- Közterületről nem látható módon kell elhelyezni azokat a háztartási méretű napelemrendszereket is, amelyeket nem építményre szerelnek. Ha ez nem megoldható, akkor többszintű növénysávval kell gondoskodni a napelemek takarásáról.
- A jogszabály életbelépése esetén erkélyre egyáltalán nem lehetne napelemet telepíteni, sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépítve.
A korlátozások sok helyen jelentősen csökkentenék a napelemes rendszerek hatékonyságát, és számos esetben el is lehetetlenítenék a telepítést.
- A napelem dőlésszöge elég fontos tényező, hiszen a berendezések akkor működnek a leghatékonyabban, ha a napsugarak (közel) derékszögben érik őket. Ehhez Magyarországon 35-45 fokos dőlésszögben érdemes felhelyezni a modulokat.*
Mivel a napsugarak beesési szöge az év során folyamatosan változik, ezért az ideális az lenne, ha a napelemek dőlésszögét is folyamatosan lehetne változtatni, de egy ilyen fejlesztésnek nagyobb a beruházási költsége, mint amennyit a változó dőlésszögnek köszönhető többlettermelés hozna.
- Emiatt különösen a lapostetőknél tűnik komoly problémának a tiltás. Ilyen esetekben, ha nem lehet eltérni a tető síkjától, akkor valószínűleg nem éri meg napelemet telepíteni. Magastetőknél ritkán van erre szükség, de mediterrán típusú házaknál*itt is előfordul.
Ahol alacsony a tető dőlészöge.
az elmúlt években rohamosan terjedtek Magyarországon a napelemes háztartási méretű kiserőművek. A beépített kapacitás tíz év alatt a bő harmincszorosára nőtt, és mostanra átlépte a 2,5 gigawattot.
- A hazai energiapolitika és a villamosenergia-rendszer nem volt felkészülve ilyen ütemű növekedésre. A szükséges fejlesztések elmaradása miatt egy pont után a hálózat már nem volt képes kezelni a nagyszámú napelemes rendszert, amire a kormány úgy reagált, hogy egy tollvonással lényegében ellehetetlenítette a telepítéseket.
- Azóta voltak olyan intézkedések, amelyek a helyzet kezelését célozták, de a korábbi évek elhibázott energiapolitikáját nem lehetett egyik pillanatról a másikra korrigálni, ehhez évek kellenek.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) vasárnap tett közzé állásfoglalást a jogszabálytervezetről. Ebben azt írták, hogy a tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, a korlátozások szembemennek az uniós energiapolitikai célkitűzésekkel.
- Szilágyi László a szövetség alelnöke úgy fogalmazott: a jogszabály „abszurdnak tűnik. Az ilyen típusú tilalmak súlyosan akadályoznák a napelemes rendszerek telepítését, különösen városi környezetben, ahol az alternatív elhelyezési lehetőségek korlátozottak.”
A kormány egy hetet adott a jogszabály véleményezésére. Az MNNSZ most azt kérte, hogy tolják ki a társadalmi egyeztetés határidejét, hogy megfogalmazhassák részletes észrevételeiket.
- A szabályozás optikáján sokat javítana a kormányzati rugalmasság, most ugyanis a látszat az, hogy burkolt tiltásokkal próbálják ellensúlyozni a korábbi évek hibáit. A kormány azonban elég ritkán szokott kihátrálni jogszabályokból, meglepő lenne, ha most ez történne.
éjszaka a Magyar Közlönyben meg is jelentek az új szabályok. Az erkélynapelemeket valóban betiltják január 1-től, a tetőn lévő napelemekkel kapcsolatban azonban nem lesz szigorítás.
