Nem is olyan alacsony a munkáshitel négymilliós plafonja

(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)

Gyakori észrevétel a várhatóan januártól induló munkáshitel kapcsán, hogy a négymillió forintban maximált összeg miatt keveseknek nyújthat majd érdemi segítséget az életkezdéshez.

A 17 és 25 év közötti, legalább részmunkaidőben foglalkoztatott, diákhitel felvételére nem jogosul fiatalok által igényelhető konstrukciónak az a deklarált célja, hogy segítse a fiatalok önállósodását, lakáshelyzetük javítását, a járművásárlást vagy akár önálló vállalkozás elindítását. A munkáshitel – az eddig ismert paraméterei alapján – nem jelent majd leküzdhetetlen törlesztési terhet az igénylőinek: a kormányzati elképzelés szerint 10 éves futamidejű, kamatmentes kölcsönről lesz szó, amelynél a munkaviszony megléte mellett az egyetlen jelentősebb, az adóssal szembeni követelmény, hogy a hitel felvételét követő öt évben Magyarországon legyen a lakhelye.

Szintén nagyon fontos előnye az újdonsült támogatott konstrukciónak, hogy – a babaváró kölcsönre emlékeztetve – erőteljesen jutalmazza a gyermekvállalást: a hitelt felvevő nőknél az első gyermek születése után a törlesztést két évre felfüggesztik, a második gyermek után újabb két év moratórium lép életbe, miközben a tartozás felét elengedik, míg a harmadik gyermek érkezése után már a teljes, még fennálló tartozásától megszabadul az adós.

Emelik a téteket az ügyfelek

A négymillió forintos hitelösszeg első látásra alacsonynak tűnhet, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy, az életkezdést segítő, szabad felhasználású konstrukcióról van szó, amely leginkább a személyi kölcsönök, nem pedig az ingatlanhitelek alternatívájaként merülhet fel lehetőségként. Ennek tükrében pedig már teljesen más megvilágításba kerül a szabályozó által meghatározott plafon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a szabad felhasználású hitelek között domináns személyi kölcsönöknél az idén szeptember végéig kihelyezett, bő 600 milliárd forintnyi új hitel hozzávetőleg 230 ezer szerződéshez kapcsolódott, ami azt jelenti, hogy egy átlagos ügyfél valamivel több, mint 2,6 millió forintot vett fel.

Ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen a személyi hiteleknél használt gépjármű vásárlása, lakásfelújítás, illetve tartós fogyasztási cikkek vásárlása a leggyakoribb felhasználási cél – ahogy ez várhatóan a munkáshitelnél is lesz majd.

Persze az átlagos hitelösszeg jelentősen emelkedett a személyi kölcsönöknél az elmúlt években: a növekvő tendenciában csak 2023 hozott némi megtorpanást, amikor a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt hirtelen megcsappant a lakossági hitelkereslet. A tendencia viszont így is egyértelmű: a 2019 első kilenc hónapjára kikalkulálható, 1,77 milliós átlaghoz képest bő 800 ezer forinttal emelkedett a személyi kölcsönök átlagos összege, ami leginkább az inflációs hatásokkal magyarázható, illetve azzal, hogy az emelkedő jövedelmek és a felvehető hitelösszegek fokozatos növekedése miatt az adósok is egyre bátrabbá váltak a vállalhatónak gondolt törlesztési teher meghatározásánál.

Ezzel együtt a négymilliós plafon a szabad felhasználást figyelembe véve egyáltalán nem tekinthető alacsonynak, főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a munkaerőpiaci szempontból aktív életszakaszának legelején járó korosztályt célozza a konstrukció.

Nem mindegy, mekkora lesz az elszívó hatás

A munkáshitel megjelenése kapcsán inkább az lehet az érdekes kérdés, hogy miként hat majd a személyi kölcsönök piacára, ott mennyiben olthatja ki a – most rendkívül erős – keresletet.

A nemzetgazdasági tárca becslése szerint a munkáshitel potenciális érintettjeinek köre igen széles, nagyjából 300 ezer fős. Ha azt feltételezzük, hogy közülük mindenki él a maximális összeg felvételének a lehetőségével, akkor 1200 milliárd forintnyi kihelyezést kapunk, ami jóval több, mint a kétszerese a személyi kölcsönöknél mért, eddigi éves rekordnak. Ekkora új kereslet nyilván nem jelenik meg a piacon, ám az biztosra vehető, hogy az új konstrukció százmilliárdokban mérhető új kihelyezést hoz majd 2025-ben, amit bizonyosan megérez majd a személyi hitelek piaca is. Attól viszont vélhetően nem kell tartani, hogy a munkáshitel „kannibalizálná” a személyi hitelek piacát, leginkább azért, mert utóbbinál a 25 év alatti korosztály sohasem tartozott a legaktívabb ügyfélkörhöz.

Arra viszont mindenképp számítani lehet, hogy az új konstrukció megjelenése a személyi kölcsönök piacán is felkavarja az állóvizet, erősödni fog a verseny, és a most még jellemzően stabilan két számjegyű kamatok tovább csökkennek majd.

A választékkal nincs baj

Az elmúlt időszakban egyébként több pénzügyi szolgáltató is megjelent új akciós ajánlatokkal, illetve újszerű termékekkel a személyi kölcsönöknél.

• A CIB Bank például december másodikáig Black Friday akciót tart érvényben a személyi kölcsönénél, ahol a legalább egymillió forint hitelt igénylő ügyfelek – a meghatározott feltételek teljesítésekor – 100 ezer forintos, egyszeri jóváírást kapnak.
• Az Erste személyi kölcsön ajánlata 400 ezer forintot elérő jövedelemnél 10,79 százalékos kamattal elérhető, ha az igényelt összeg eléri a 8 millió forintot, ám már 3 millió forint igénylésénél is éppen 11 százalék alatti az éves kamat. Az Erste számos hitelcélra ajánlja a kölcsönét, a hitelkiváltásban gondolkodó ügyfeleknek pedig külön kalkulátort is működtet a honlapján. A kölcsönök a George mobilbankon keresztül könnyen igényelhetők akár nem erstés ügyfelek számára is.
• A MagNet Banknál az egyik speciális konstrukció a Zöld személyi kölcsön, amely a fenntarthatóságot szolgáló hitelcélokra igényelhető. A sztenderd konstrukcióhoz képest itt fontos eltérés, hogy a futamidő akár 10 éves, a hitel összege pedig 12 millió forintos is lehet. A hitelhez többféle kamatkedvezmény is járhat, és akár 11,25 százalékos is lehet az éves kamat. A MagNet Bank emellett autóvásárlásra fordítható személyi kölcsönt is kínálatban tart, amelynek az összege legfeljebb 8 millió forint lehet. A konstrukciónál a legkedvezőbb éves kamat 12,75 százalék, amelyhez legalább 250 ezer forintos jövedelem és 3,3 millió forint feletti hitelösszeg szükséges.
• Az MBH Banknál a legalább 5 millió forintot elérő kölcsönösszegnél érhető el a legkedvezőbb, 12,49 százalékos éves kamat. Az Időnyerő nevű változatnál a hitel törlesztése 3 hónappal később kezdődik meg az eredeti esedékességhez képest.
• Az OTP Bank változatlanul az online igénylőket részesíti előnyben a személyi kölcsönénél, mivel a fióki igénylésnél 0,75 százalékos folyósítási jutalékot számít fel a pénzintézet.
• Az UniCredit Banknál szintén jóváírási akció fut a Fix kamat személyi kölcsönhöz kapcsolódóan. Online szerződéskötésnél, legalább 1,5 millió forint igénylésénél 30 ezer forint egyszeri jóváírásban részesülnek az ügyfelek: ha pedig legalább 3 millió forint a hitel összege, egyhavi törlesztőrészlet visszajár legfeljebb 50 ezer forint értékben. A két kedvezmény összevonható, így akár 80 ezer forintos, egyszeri jóváírást is kaphat, aki személyi kölcsönt igényel a banknál. Az UniCreditnél – a Prémium aktív extra plusz kamatkedvezménnyel – akár 10,59 százalékos is lehet az éves kamat abban az esetben, ha az ügyfél teljesíti a meghatározott feltételeket.