Szervezetlennek tűnő fegyveresek támadták meg az elnöki palotát az ország fővárosában, így nem folytatódott a sikeres puccsok sorozata a térségben.
Lövések dördültek a csádi elnöki hivatal közelében szerda este. A kormányszóvivő és egyben külügyminiszter, Abderaman Kulamallah kisebb incidensként hivatkozott a puccskísérletre a közösségi oldalára feltöltött videóban, a The Africa Report viszont terrortámadási kísérletről ír, amellyel a Boko Haram próbálkozhatott.
Számokban: a 24 támadóból 18-an meghaltak, és egy (más forrás szerint két) biztonsági őr is életét vesztette, miután a támadók megkéselték. A hat sebesült túlélőt letartóztatták. Csád elnöke, a 40 éves Mahamat Déby is az épületben volt a szerdai támadás idején, amelynek első pillanatait mutatja az alábbi videó.
Footage of last night’s attack. 🇹🇩 #Tchad https://t.co/dnFF4eeUYT pic.twitter.com/HnywAkbz7e
— Mahamat M Adam Bechir (@BlazianP) January 9, 2025
- A hadsereg szerda este lezárta a környező utcákat, tankokat vezényelt a környékre, és meghiúsította a hatalomátvételi kísérletet, csütörtökre pedig helyreállt a rend N'Djamenában.
Déby azután lépett hatalomra, hogy lázadók megölték az apját, aki több mint 30 évig irányította az országot. Fia kezdte szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Oroszországgal és Magyarországgal.
Tágabb kontextus: 2020 óta hat puccs történt a francia gyarmati múltú Száhel-övezetben. Mali vezetése 2021-ben, Burkina Fasoé 2022-ben, Nigeré 2023-ban kényszerült átadni a hatalmat katonai csoportoknak, amelyek azóta elfordultak Franciaországtól.
- Korábban mindhárom országban állomásoztak francia katonák, de a puccsista vezetők elküldték őket, ezt követően orosz (jórészt wagneres múltú) fegyveresek érkeztek a helyükre. Szenegál és Elefántcsontpart is arra kérte Franciaországot, hogy vonja ki hadseregét a területéről.
- Csád november végén szakította meg védelmi együttműködési megállapodását Franciaországgal, amelynek itt volt az utolsó katonai bázisa a Száhel-övezetben.
- A Boko Haramhoz, az Iszlám Államhoz és az al-Káidához köthető szervezetek rendszeresen követnek el terrortámadást Csád kameruni, nigériai és nigeri határvidékein. A Boko Haram egyelőre nem vállalta magára a kísérletet.
Orbán Viktor az X-en reagált a támadásra, ahol azt írta: Csád kulcsfontosságú az egész Száhel-övezet biztonsága szempontjából, Magyarország pedig kiáll a csádi kormány mellett.
Miért fontos ez? A magyar kormány tavaly terrorellenes együttműködést kötött a csádi vezetéssel. Ennek nyomán a magyar hadsereg legfeljebb kétszáz katonája mehet az országba, de egyelőre nem egyeztek meg arról, hogy mikor indul a küldetés.
- A VSquare tavasszal arról írt, hogy a magyar kormány célja egy katonai hírszerző központ kiépítése lehet az afrikai országban. A terrorellenes együttműködés mellett egy 150-200 millió euró értékű segélyhitel-programról is megállapodott a magyar és a csádi vezetés.
december 29-én választást tartottak Csádban - 2011 óta először - de az ellenzék arra kérte a választókat, ne vegyenek részt a voksoláson, ezért alacsony volt a részvétel. Hivatalos eredmény január közepére várható.
- Az ország ugyan kőolajban gazdag, mégis a világ egyik legszegényebb állama. A népesség körülbelül fele 15 év alatti, a nők átlagosan hat gyereknek adnak életet. Az ország lélekszáma 2005 óta megduplázódott, jelenleg 20,7 millió, többségük analfabéta. A magyar külügyminisztérium az utazásra nem javasolt térségek közé sorolja Csádot.
