Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.
Az állam felsőoktatásból történő kivonulására figyelmeztetett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), ami jól látszik az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek számának alakulásából. E finanszírozási forma esetében a magyar állam átvállalja a felsőoktatási képzés költségét a támogatott hallgatóktól.
Számokban: a 2025 szeptemberében induló képzések esetében összesen 87 174 állami finanszírozású helyre várnak jelentkezőket a felsőoktatási intézmények a Felvi.hu-n közzétett adataik szerint. Ez a szám a tavalyi felvételi esetében még 95 846 volt, egy évvel korábban pedig 89 806, a jövő évi adat ezeknél rendre 9, illetve 3 százalékkal alacsonyabb.
- 2024-ben tehát viszonylag magas volt az állami finanszírozással felvehetők száma, ám a tavalyi növekedés csak átmenetinek bizonyult. Az egyes intézményeket nézve jókora különbségek mutatkoznak a változásokban, amit az ADF is kiemelt. (A korábbi éveket jellemző adatok sajnos nem alkalmasak az összehasonlításra.)
- Az intézmények felvehetnek további hallgatókat, a költségtérítéses és a saját ösztöndíjrendszerük révén támogatott, így akár végső soron szintén térítésmentesen tanuló hallgatók számáról saját maguk rendelkezhetnek. Az ő finanszírozásuk viszont már nem az állam felelőssége, hanem például a modellváltó egyetemek hátterében álló alapítványoké.
- Meghaladta a jelentkezők száma a kapacitásokat tavaly és tavalyelőtt is. 2024-ben 16 százalékkal, egy évvel korábban pedig 29 százalékkal többen felvételiztek állami finanszírozású képzésre, mint amennyi hely a rendelkezésükre állt. A jelentkezők száma viszonylag magas volt az elmúlt két évben a 2010-es évek közepe óta tapasztaltakhoz képest.
Miért fontos ez? Az állam egy sok szempontból fontos területen lép hátra. A diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban Magyarországon nincs 30 százalék, aminél gyengébb adat csak Romániában fordul elő uniós összehasonlításban, holott a magas iskolai végzettség számos egyéni és társadalmi szintű előnnyel jár.
- Jobban keres, aki tovább tanul, a továbbtanulással járó „bérprémiumok” ráadásul kifejezetten magasak Magyarországon. Az iskolázottság pozitív összefüggésben van továbbá számos jóléti mutatóval, a növelése továbbá kiutat jelenthetne az összeszerelő üzemek és az alacsony szintű beszállítók világából a magyar gazdaság számára.
az állami finanszírozás mostani formáját is sok kifogás éri. Az egyik legvitatottabb pont az úgynevezett röghöz kötés (hivatalosabban a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség) kérdése, miszerint a diplomaszerzés utáni húsz évben kötelező a támogatott tanulmány hosszának megfelelő magyarországi munkaviszonyt fenntartani.
Tágabb kontextus: a kormány régóta hangoztatott célja a szakképzés jelentőségének, az oda jelentkezők arányának és számának növelése.
- Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára tavaly decemberben azt mondta: a kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest.
- Ezt a célt szolgálhatja a gimnáziumi felvételik minimum pontszámára kiadott központi ajánlás, amelyet a Népszava cikke szerint több fővárosi gimnázium is magáévá tett, kötelező jelleggel. A Szülői Hang közösség tiltakozást is indított, mert ez szerintük a gimnáziumi képzés elsorvasztásához vezethet.
