Idén sem mászik ki az uniós mezőny aljáról a magyar minimálbér
A régióban csak Észtországban volt alacsonyabb az emelés idén annál a 9 százaléknál, amennyit a magyar és szlovák minimálbéresek kaptak.
Az infláció ellensúlyozása már egyre kevésbé motiválja a minimálbér-emeléseket az Európai Unió (EU) tagállamaiban, viszont már látszik annak az uniós irányelvnek a hatása, amely minden tagállamot arra kötelez, hogy felzárkóztassa a legalacsonyabb béreket.
Felülnézet: 2024 januárja és 2025 januárja közötti átlagosan valamivel több mint 7 százalékkal nőttek a minimálbérek az EU tagállamaiban, ami alacsonyabb, mint a 2023 januárja és 2024 januárja közötti közel 10 százalékos átlagnövekedés - derült ki a Eurofound év eleji gyűjtéséből.
- Az átlagos infláció 2023-ban 4, 2024-ben pedig 3 százalék körül alakult az EU-ban. Az elmúlt 12 hónapban Cipruson, Belgiumban, Szlovéniában és (a még nem közölt adatok függvényében vélhetően) Spanyolországban csökkent vagy stagnált a minimálbér reálértéke, máshol nőtt.
- A keleti tagállamokban és Írországban jelentősebb reálbér-növekedés volt a minimálbéres szegmensben.
- 2024 januárjához képest Romániában csaknem 23, Horvátországban és Bulgáriában 15, Litvániában 12, míg Csehországban és Lengyelországban 10 százalékkal nőttek a legkisebb bérek.
- A kilenc ország közül 2024-ben Magyarországon volt a második legmagasabb infláció. Mindezek alapján nem az idei minimálbér-emelés fogja kiemelni a régió aljáról a magyar minimálbért.
- Az átlagkereset 50 százaléka lett a cél Észtországban, Bulgáriában és Romániában is, de már hasonló indikátor alapján határozták meg a minimálbéreket idénre Csehországban, Szlovákiában, Írországban (a mediánbér 60 százaléka a cél), Spanyolországban (a nettó átlag 60 százalékát kell elérni), Máltán és Görögországban is.
