Jól hangzik a 10 százalékos árrés, de miből fizetnek majd bért a kereskedők?

Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti az Orbán Viktor által kedden bejelentett árrésstop. A bedobott 10 százalékos maximális árrés sokkal kevesebb annál, mint amennyivel jelenleg átlagosan a nagy láncok dolgoznak. Ám pont az érintett termékek között valószínűleg vannak olyanok, amelyeken eddig is kevesebbet kerestek. Az elég nehezen képzelhető el, hogy az intézkedés miatt elszenvedett veszteséget ne hárítsák át a boltok a vevőkre – más termékeken inflációt generálva ezzel –, de az biztos, hogy most nehezebb dolguk lesz, mint a sokkal kevesebb terméket érintő árstopoknál.

Jön a 10 százalékos élelmiszer-infláció

Március közepétől a 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot … Minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell, úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat. És ezt ellenőrizni is fogjuk.

Így jelentette be a kormányzat új kiskereskedelmi kvázi árszabályozását Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel. Az intézkedésről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a nap folyamán további részleteket is elárult. A tárcavezető megnevezte a harminc kiemelt terméket*

, illetve elárulta azt is, hogy pontosan mely piaci szereplőkre vonatkozik majd az új szabályozás. Ebből az látszik, hogy a kormány ezúttal is elsősorban a nagy láncokra lőne, hiszen az egymilliárd alatti forgalommal rendelkező üzletek mentesülnek az árrésstop alól.

A miniszterelnöki bejelentésre alig fél órával a várakozásokat ismét meghaladó inflációs adat nyilvánosságra kerülését követően került sor. A fogyasztói árak éves összevetésben 5,6 százalékos emelkedése még úgy is kellemetlen meglepetést okozott, hogy Nagy Márton próbált elémenni a dolgoknak, és már hétfőn belengette, hogy az előrejelzéseknél gyorsabban nőhettek az árak februárban.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy az élelmiszer-infláció akár 7 százalék fölé is mehet, amiben nem tévedett: a végső adat 7,1 százalék lett. Mondjuk a feltételes mód használata szinte biztosan indokolatlan volt, a bejelentéskor ugyanis Nagy Márton már elég pontosan tudhatta az adatot. Legalábbis annak fényében, hogy tegnap, a hónap 11. napján már a teljes márciusi várakozásról is osztott meg információkat. Egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az árrésstop bevezetésére részben azért volt szükség, mert az elmúlt hetekben is folyatódott a trend, és márciusban 9-10 százalék közé nőhetett az élelmiszer-infláció. A lépéstől azt várják, hogy áprilisra ez 2 százalékponttal 7-8 százalék közé csökken.

Eddig 35 százalék volt az árrés

Bár a 10 százalékos árrés - vagyis az egyes termékeken elért ekkora haszonkulcs - egy laikus számára soknak tűnhet, az ágazati adatok alapján nagyon nem az. Méghozzá azért nem, mert hiába a megvásárolt és továbbértékesített termékekért fizetett összeg jelenti a legnagyobb költséget az üzletek számára, a boltoknak ezen kívül is nagyon jelentős ráfordításaik vannak.

Az alkalmazottak bérét, a bérleti díjakat, a logisztikai költségeket, a kormánynak és az önkormányzatnak fizetendő adókat, a selejten elbukott pénzt ugyanúgy ebből az árrésből kell kigazdálkodniuk. Ha pedig ez az árrés csak tíz százalékos, akkor abból erre még a leghatékonyabb láncok sem képesek.

A G7 számításai szerint jelenleg a vezető élelmiszerláncok árrése egységesen 30 és 35 százalék között van.

A hat legnagyobb vállalat*

fele azonban még ezzel sem tudott nyereséget termelni a legutóbbi lezárt évében, az eladott termékeken elért hasznot ugyanis elvitték az üzemeltetés költségei.

A láncok bevételük 6-11 százalékát költik bérekre és járulékokra, azaz még ebben a körben is több olyan cég van, amely a személyi ráfordításokat sem tudná kifizetni a 10 százalékos árrésből. Emellett jellemzően 4-5 százalékot visznek el (az áfán és nyereségadón túli) közterhek, elsősorban az iparági különadó, aminek a felső sávja jelenleg az árbevétel 4,5 százaléka, 1-3 százalékot a bérleti díjak, 1-1,5 százalékot a fuvarköltség, és nagyjából ugyanennyit a selejt, illetve a hirdetések is.

Tízmilliárdos lyuk

A vezető láncoknál még akkor is a teljes bevétel alsó hangon 20-30 százaléka megy el az áru beszerzésén felüli költségekre, ha eltekintünk az értékcsökkenéstől. A kisebb élelmiszer-kiskereskedőknél és a - nemzetközi vállalatoknál sokkal kevésbé hatékony - magyar láncoknál pedig szinte biztosan jóval magasabb ez az arány.

Mindez azt jelenti, hogy az árrésstop hatalmas lyukat üt az érintett cégek gazdálkodásában. A legnagyobb láncoknál 10 milliárdos nagyságendről beszélhetünk.

Ennél pontosabban ugyanakkor már sokkal nehezebb megmondani, hogy pontosan mekkora lesz a kiesés. A haszonkulcs maximálását ugye nem a teljes termékköre vezetik be, azt viszont nem tudjuk, hogy mekkora a részesedése a bevételből az érintett termékeknek. Nagy Márton a teljes fogyasztásra vetítve 6 százalékot említett, mi a KSH inflációs kosara alapján ennél némileg nagyobb, 8,5 százalékos arányt számoltunk. Utóbbit azonban nem termékre, hanem termékkörökre lebontott adatokból kalkuláltuk, ami így több árucikket foglal magába, ezért az igazság valahol a kettő között lehet.

Ez azonban a teljes fogyasztáson belüli arány, ha csak az élelmiszer-értékesítéshez viszonyítunk, akkor valahol egyharmad és egynegyed között lehet az érintett termékek részesedése. Persze itt is torzít, hogy a kiskereskedelmi egységek általában nem csak élelmiszert árulnak, illetve vannak olyan boltok, ahol a szabályozásba bevont cikkek közül több – jellemzően a hűtést igénylőek – nem kaphatóak. A lapunknak nyilatkozó ágazati szakértők szerint azonban ez az egyharmados-egynegyedes részesedés valószínűleg nincs messze a valóságtól.

Márpedig ha a legnagyobb láncok esetében a forgalom negyedének árrését kellene leszállítani a jelenlegi átlagos szintről 10 százalékra, az a hat érintett cég mindegyikénél 15 és 45 milliárd forint közötti forgalomkiesést jelentene. Azonban ez a szám is csak iránymutatásnak jó, hiszen az átlagos árrés nagyon félrevihet.

A láncok nagyon eltérő haszonkulcsot használnak az egyes termékeknél.

Orbán Viktor az intézkedést bejelentő videóban azt mondta, hogy a tojást 40, a vajat és a tejfölt pedig 80 százalékos haszonnal adták a kereskedők az elmúlt hónapokban, és Nagy Márton is több szabályozás alá vont egyéb termék esetében 40 és 80 százalék közötti felárat emlegetett.

Nekünk ugyanakkor arról beszéltek az ágazatban, hogy több alapélelmiszert is jóval az átlag alatti, sőt esetenként 10 százaléktól is elmaradó árréssel árulnak. A legtöbbször ugyanis ezek azok a termékek, amelyekkel be lehet húzni az áruházba a vevőt, így esetükben elég éles a verseny. Ennek egyébként teljesen a kormányzati kommunikációs sem mond ellent. A nemzetgazdasági miniszter a csirkehúsnál például már jóval az átlag alatti felárat emlegetett, és azt is külön kiemelte, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet, az sem, amely korábban elmaradt a 10 százaléktól. Ez pedig erős utalás arra, hogy voltak ilyenek.

Mindez azonban a nagy láncoknál említett 10 milliárdos nagyságrenden valószínűleg nem változtat. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy

azok a cégek, amelyek többségében a nyereség és veszteség határán egyensúlyoztak, vagy egyenesen veszteségesek voltak, nem fognak lenyelni ekkora kiesést.

Két lehetőségük van: vagy a költségeket csökkentik, például leépítésekkel - de itt azért elég korlátozott a mozgásterük -, vagy úgy próbálják a bevételeiket növelni, hogy a kieső árrést más termékekre pakolják rá. Ezt most nehezebb lesz megoldani, mint a korábbi hattermékes árstopnál, de valószínűleg azért sikerülni fog.

A kisebb, de már szabályozás alá eső (tehát egymilliárdnál nagyobb forgalmú) boltok azonban még nehezebb helyzetben lehetnek. Náluk jó eséllyel még nagyobb az érintett termékkör részesedése, így még nehezebb lesz más cikkeken behozni a kieső hasznot.