A BYD számára nem lesz magyar munkaerő, magyar energia, de a hazai beszállítók sem állnak készen.
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság az épülő szegedi BYD-gyár miatt, amelynek tárgya, hogy az elektromos autók gyártására épülő üzem részesült-e tisztességtelen kínai állami támogatásban – írja a Financial Times.
Miért fontos ez? Ha a Bizottság tisztességtelen finanszírozást talál, akkor arra kényszerítheti a céget, hogy eszközeinek egy részét adja el, szűkítse a kapacitásait, fizesse vissza a támogatást, és bírságot is kiszabhat a BYD-ra.
Reakció: Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a lapnak egyelőre azt mondta, a magyar kormányt nem tájékoztatták a vizsgálatról.
- Az Európai Unió kereskedelmi főigazgatója, Sabine Weyand közölte, hogy a kínai vállalatoknak is az európai szabályok szerint kell működniük, és az uniónak nem érdeke, hogy hozzáadott érték nélküli gyárak létesüljenek a tagállamokban.
az Európai Unió többek között a BYD európai térnyerésének, és kínai támogatásának hatására vetett ki 17 százalékos vámot a kínai elektromos autók behozatalára.
Tágabb kontextus: a BYD Szegednél, az 5-ös út mellett épülő gyára becslések szerint 4-5 milliárd eurós beruházás, és a tervek szerint 10 ezer embernek adhat munkát.
- Az üzem kínai munkaerővel épült, és főként importált nyersanyagokat fog felhasználni, vagyis viszonylag kevés gazdasági haszonnal jár az Európai Unió számára.
- A BYD Magyarország mellett Törökország nyugati, Manisa tartományában is tervez gyárat építeni.
- Magyarország az Európába érkező kínai befektetések negyedének ad otthont.
Magyarország nem tud tömeges magyar munkaerőt, hazai előállítású energiát, és érdemi hazai beszállítókat adni az épülő kínai gyárakhoz – írja a tanulmányában Vakhal Péter közgazdász.
- Ha a magyar cégek beszállítóként akarnának belépni ezeknek a gyáraknak a termelésébe, akkor kínai beszállítókat kellene kiszorítaniuk, ezek azonban még a fejlett országok cégeinél is versenyképesebbek.
A magyar hozzáadott érték alacsony lesz ezeknél a több milliárd euróba kerülő gyáraknál, tehát a Magyarországról kivitt új autók nagyrészt nem magyar termékek lesznek. Az ilyen gyárak a magyar gazdaság többi részétől elkülönülő értékláncot fognak alkotni.
- A hozzáadott érték minél nagyobb mértéke azért lenne fontos, mert csak ez járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az ország GDP-jéhez.
