Elindult az árrésstop veszteségének szétterítése a boltok alatti szinten

Öt százalékos árengedményt kért egy kivétellel minden nagy boltlánc minden olyan termékre, amelyre nem vonatkozik az árrésstop – ezt a magyar húsipar egyik legnagyobb szereplőjének, a Gallicoop Zrt.-nek a vezérigazgatója mondta az Agrárszektornak, megerősítve a lap cikkének egyik fő állítását, amely szerint ez a jelenség általános.

Miért fontos ez? A hat nagy boltlánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) tárgyalási pozíciói nagyon erősek, és ha elérik a beszállítóknál az árak csökkentését, akkor a teljes magyar élelmiszeripart állítják komoly pénzügyi problémák elé, a feldolgozócégek megpróbálhatják továbbhárítani a kiesést a termelőkre is.

Előzmények: várható volt, hogy a boltláncok – üzleti érdekeiknek megfelelően – mindent megtesznek profitjuk védelméért, és ahogy korábban részletesen bemutattuk, ennek két fő módja lehet: a különböző költségek csökkentése (bérfejlesztések visszafogása, selejt arányának csökkentése) vagy a nem árrésstoppos termékek áremelése.

• Mivel azonban a kormány jelezte, hogy további durva adminisztratív intézkedések jönnek áremelés esetén, úgy tűnik, hogy az árrés emelésében látják a megoldást. A nem árrésstoppos termékeken ezek szerint nem feltétlenül áremeléssel, hanem úgy próbálnak többet keresni, hogy olcsóbban szerzik be.

A jelentős magyar élelmiszeripari gyártók jellemzően nem tudnak kitérni a boltok által kért nagykereskedelmi árcsökkentés elől, legfeljebb alkudni próbálhatnak, mert létfontosságú számukra, hogy ezekben a láncokban ott legyenek a termékeikkel. Különösen akkor nehéz a helyzetük, ha a boltok könnyen külföldi beszállítókra cserélhetik le őket.

• Logikus lépés lehet, ha a gyártók ugyanúgy reagálnak: vagy költségcsökkentéssel próbálkoznak, vagy a termelőktől, alapanyag-beszállítóktól, piaci partnerektől kérnek árengedményt, vagyis tovább görgetik az árrésstop okozta profitkiesés problémáját. A mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszerárak költségét így a teljes szektor fizeti meg.
• A termelők a lánc végén állva a legtehetetlenebbek, vagy elszenvedik a profitcsökkenést, vagy megpróbálhatnak exportra értékesíteni.

mivel exportálni jellemzően csak a magasabb minőségű termékeket lehet, a fent említett import lehetőségének pedig pont az a lényege, hogy olcsóbb külföldi áruval helyettesítsék a drágább magyart, a vásárló szempontjából ez minőségi kontraszelekcióhoz vezet: az alacsonyabb minőségű és nem magyar termékek aránya nő a polcokon.

• A kormány ez ellen küzd már évek óta.

a statisztikai adatok szerint a magyar élelmiszer- és dohányipar belföldi értékesítési volumene 2022 szeptembere óta (egy rövid kivétellel) nem éri el a 2021-es átlagos szintet sem.

• Az export viszont az időszak jelentős részében a 2021-es átlag felett volt.

az Európában rekordmagas magyar infláció okait vizsgálva (pdf) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023-ban többek között arra a következtetésre jutott (pdf), hogy az élelmiszeripar termelékenysége régiós összevetésben is nagyon alacsony, vagyis komoly szerkezeti probléma is áll az áremelkedések hátterében.

• Alacsony termelékenység mellett csak nagyobb áremeléssel lehet kigazdálkodni, ha bármilyen költségelem emelkedik.
• Az inflációs hullámban az MNB szerint sok esetben emelkedett az árrés, vagyis a magyar termelési lánc tagjai megpróbáltak felülni a hullámra és nagyobb profitot elérni, de a külső hatások (energiaár, alapanyagár) mellett növelte az inflációt az árstop, a kiskereskedelmi különadó, a népegészségügyi termékadó és az import áruknál a forint gyengülése is.