Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.
Előzmények: a szinte a teljes európai autóiparra kiterjedő kartell keretében a vállalatok az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) koordinálásával 2002 májusától 2017 szeptemberéig egyeztették stratégiájukat ebben a témakörben.
- Ennek keretében a cégek nem reklámozták, hogy autóik milyen arányban készülnek újrahasznosított anyagokból, illetve az életciklusuk végén mekkora részüket lehet bontás után újra felhasználni. Ezzel azt akarták elkerülni, hogy ez szemponttá váljon a vásárlói döntések során, ami végső soron zöldítési nyomást helyezne rájuk.
- Másrészt a vállalatok megállapodtak abban, hogy (noha elvileg kötelezhetők rá) nem fizetnek az autóbontóknak, mert úgy ítélték meg, hogy ez enélkül is jövedelmező tevékenység.
a legnagyobb bírságot (127,7 millió euró) a Volkswagen-csoport kapta, amelyet a Renault-Nissan (81,5 millió), az – egyebek mellett a Citroënt, Fiatot, Peugeot-t tömörítő – Stellantis-csoport (74,9 millió), a Ford (41,5 millió) és a BMW (24,6 millió) követ.
- A Mercedes 35 millió euró bírságot úszott meg azzal, hogy jelentette a kartell létezését az európai versenyhatóságnak.
nem ez az első hasonló ügy, ahol a leleplezéssel kerülte el a büntetést a Mercedes, avagy korábbi csoportnevén a Daimler.
- Az Európai Bizottság 2021-ben állapította meg: a német autógyártók (BMW, Daimler, Volkswagen-csoport) összejátszottak annak érdekében, hogy csak a törvényileg feltétlenül szükséges szintig menjenek el a dízelautóik nitrogénoxid-kibocsátását csökkentő fejlesztéseikkel.
- Akkor a Volkswagen-csoport 502,4 millió, a BMW 372,8 millió eurós bírságot kapott, míg a Daimler 727 millió fizetését kerülte el a kartell létezésének bejelentésével. (Mai áron, az inflációt is figyelembe véve ezek az összegek 17 százalékkal lennének nagyobbak.)
ezek az összeg eltörpülnek az európai teherautó-gyártók 14 évig tartó kartellezése miatt kiszabott 3,8 milliárd eurós bírságához képest. Akkor a Volkswagen-csoportba tartozó MAN döntött úgy, hogy feltárja a kartell létezését, amellyel 1,2 milliárd euró befizetését kerülte el.
- Ez lett volna a legnagyobb büntetés, a Daimlernek egymilliárd eurót kellett fizetnie, a bűnösségét el nem ismerő Scaniának 880 milliót, a DAF-nak 752,7-et, a Volvo-Renault-nak 670,5-et, míg az Ivecónak 494,6 milliót. (Mai értéken ezek a 2016-os összegek negyedével lennének magasabbak az infláció alapján.)
- A gyártók egyrészt összehangolták árképzésüket, másrészt megegyeztek abban, hogy a környezetvédelmi fejlesztések költségét áthárítják a vevőikre, kiiktatva a verseny szempontjából fontos piaci bizonytalanságot.
miután a kartell miatt drágábban jutott kamionokhoz, a közúti fuvarozó Waberer’s Nyrt. kártérítési pereket indított a gyártókkal szemben. Eredetileg 36,4 millió euró kártérítést és 11,3 millió euró kamatot követelt.
- Az eljárások közül három zárult le peren kívüli megegyezéssel, és bár a részleteket nem hozták nyilvánosságra, az tudható, hogy már csak 6,9 millió eurót követel a magyar cég a le nem zárt eljárás(ok)ban.
„Nem tűrünk meg semmilyen kartellezést, így olyat sem, amely csökkenti a környezetbarát termékek iránti igényt. Az autóiparhoz hasonló ágazatokban az újrahasznosítás kulcsfontosságú ahhoz, hogy elérjük a körkörös gazdasági céljainkat” – mondta a friss ítélet kapcsán Teresa Ribera, az Európai Bizottság alelnöke.
Igen, de: a bírságról szóló közlemény érdekes módon megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság rugalmasabbá tette az új személy- és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó előírásokat.
- Ennek valószínűleg az az üzenete, hogy a bírság nincs ellentmondásban azzal, hogy a tavaly megalakult Európai Bizottság jobban figyelembe veszi az európai ipar tűrőképességét, átmenetileg kisebb hangsúlyt kapnak a klímavédelmi célok.
- A határértékek eredeti életbe lépése esetén az autógyártók szerint akár 15 milliárd euró büntetést kellett volna fizetniük, bár ezt környezetvédő civilszervezetek kétségbe vonták.
