Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet

Magyarországon a legfrissebb, 2020-ra vonatkozó adatok szerint az alkalmazottaknak csak valamivel több mint 7 százaléka volt szakszervezeti tag, az arány az elmúlt két évtizedben több mint a felére esett vissza. A szakszervezetekre a legtöbb figyelem itthon talán a sikeres Audi-sztrájk idején vetült 2019-ben, de ahogy az adatok mutatják, ez sem hozta meg tömegek kedvét a tagsághoz. A lefedettség csökkenésének egyik fő oka, hogy a tagok nyugdíjba mennek, a fiatalok viszont gyakran inkább új munkahely után néznek, mintsem szakszervezeti taggá válva próbáljanak változtatni a munkakörülményeiken. Még ha be is lépnek, az inkább a közszférában, és kevésbé a magáncégeknél jellemző.

Mindezek alapján több szempontból is a trendekkel szemben halad egy tavaly alapított szakszervezet. Az Innovációs Kampusz Dolgozóinak Szakszervezetét (IKSZ) a Robert Bosch Kft. és a Bosch Rexroth Kft. budapesti kampuszán*

alapította alig több mint egy tucat fiatal szoftverfejlesztő, és mostanra már több mint 80, többségében mérnöki hátterű tagjuk van a két cégnél, ahol összesen több mint 5200-an dolgoznak.

Meglepő fehérgallérosok

Azt gondoltam, hogy a szakszervezet javítani tudná ezt a fajta kommunikációt 

Érdekesnek találtam azt is, hogy Magyarországon ilyen nincs, pedig ha körülnézünk a Bosch más hazai telephelyein, ott is természetes, hogy sokan belépnek a szakszervezetbe

Sokáig azonban mégsem vágtak bele.

Többször mondtam, hogy minek vacakoljunk ezzel, túl bonyolult, a bíróságra is be kell jegyezni, sok intéznivaló van vele. Többször felmerült az is, hogy csatlakozzunk az ÉTMOSZ-hoz (Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete), ami több Bosch cégnél is jelen van már

Ő 2015 óta dolgozik a cégnél, és 2020-ban ismerte meg Pőczét.

Néhány hónap múlva már mondogatta, hogy na, ezért vagy azért is kéne szakszervezet. Főleg olyan konkrét helyzetekre mondta, amikor a munkavégzés új, belső szabályait az érintettek bevonása nélkül alakították ki

Neki addig eszébe se jutott, hogy kellene szakszervezet, és úgy volt vele, hogy egy nagy cégnél normális, hogy így születnek a döntések.

Elfogadtam, hogy ez az élet rendje, de visszanézve ez már fura.

A főnök elmondja, hogy a világ nem olyan egyszerű, hogy nem lehet csak úgy fizetést emelni, vagy valamilyen szabályozást hozni. Minden meg van magyarázva: ez nekünk ugyan nem jó döntés, de a cég szempontjából előnyös, és mi úgyis csak egy szűk szeletét látjuk ennek a dolognak

Szerinte ezek az érvek részben persze jogosak, hiszen egy multinacionális cég számára nem csak a magyarországi telephelye létezik, de több év után látszanak a mintázatok, és az is jobban látszik, hogy nem mindennek kellene feltétlenül úgy lennie, ahogy azt elmagyarázzák.

Az ügyek gyakran el vannak kenve, és nincs igazán kihez fordulni, ha azt szeretnéd, hogy figyelembe vegyék a javaslataidat

Érdeklődésből annak is utánanéztek, hogy hány olyan szakszervezet van itthon, amely kifejezetten mérnököket képvisel, de nem sok ilyet találtak. Végülis azért döntöttek a saját szervezet alapítása mellett, mert így mindent a saját elképzeléseiknek megfelelően alakíthattak ki.

Úgy éreztük, hogy közvetlenebbül tudunk kommunikálni a telephelyen, mintha ide hívnánk egy olyan szakszervezetet, amelynek inkább gyári tapasztalatai vannak

A szakszervezet végül 2024. február 29-én jött létre Pőcze és Szabó közvetlenebb ismerősi köréből, 16 taggal. A cégvezetés nem fogadta negatívan a hírt, hiszen más Bosch telephelyeken is megszokott volt számukra a munkavállalói érdekképviselet jelenléte.

Azon viszont ők is meglepődtek, hogy fehérgallérosként szakszervezetet alapítottunk

Arra a kérdésre, hogy jó munkaerőpiaci pozícióval rendelkező informatikusként miért nem munkahelyváltásban gondolkodtak, ahogy az a szakmájukban megszokott, Pőcze és Szabó egybehangzóan azt mondta, azért, mert szeretik a munkahelyüket.

Éppen azért akartunk szakszervezetet, mert azt éreztük, hogy lehetne javítani a cégen belül a dolgokon. Ilyen szempontból keressük a parterséget a céggel, mert a cégnek is jó, ha meg tudja tartani az embereket

Bérekkel nem érdemes győzködni a felső jövedelmi tizedet

Jól keresnek a mérnökök, ezt nem érdemes tagadni. A felső jövedelmi tizedet győzködtük arról, hogy nem 8, hanem 10 százalékos béremelés kell. Ez nem érdekli őket

Amikor a már meglévő tagságot szondázták, előkerültek a bérsávok, ami már jobban felkeltette az újak érdeklődését is. Azóta elsősorban a munkakörülményekkel kapcsolatos témákra, és kevésbé a bérekre fókuszálnak, bár ez nem jelenti azt, hogy a béreket ne tartanák fontosnak. Azt szeretnék elérni, hogy nyilvánosak legyenek a bérsávok. Szerintük ez elsősorban a pályakezdők magas aránya miatt lenne előnyös, hiszen számukra különösen fontos, hogy lássák, mire számíthatnak, ha maradnak a cégnél. Különösen úgy, hogy az informatikában gyakoriak a fejvadászoktól érkező megkeresések. 

Ez is egy olyan dolog, ami minket kicsit zavar, hogy ugyanaz a cégcsoport Magyarországon ebben teljesen mást képvisel, mint Németországban. Senki sem fog egy többezer fős cégnél odamenni a főnökéhez, és megmondani, hogy több pénzért lelépek, de ha elmondanátok, hogy körülbelül mennyi lenne itt a fizetésem három év múlva, akkor maradnék. Ilyen kiterített kártyával nem divat a munkaerőpiacon játszani, mert nem éri meg

– mondja Pőcze Bence.

Egy másik jó téma a béren kívüli jutattásoké, amelynél szintén gyakran merült fel, hogy a munkavállalók jobban örültek volna a végeredménynek, ha lett volna előzetes egyeztetés arról, hogy mire adják.

Mivel nem ritka, hogy a budapesti kampusz közös projekteken dolgozik a német Bosch-sal, a dolgozók akár személyes ismeretségek alapján is tudják, hogy a németországi munkakörülmények sok szempontból jobbak.

Sokszor hallottunk puffogó embereket azzal kapcsolatban, hogy bezzeg ott elmennek két hónap apaszabadságra. Azért itt szembejön a valóság. Itt elmondta a főnök, hogy minden rendben van, de a németeknél ismert a bérsáv, ott nincs abból feszültség, hogy hova lépek tovább, meg elmehetnek apaszabira. Nincs az a menedzser, aki kimagyarázza, hogy két országgal odébb ilyen alapvető dolgok miért sokkal jobbak ugyanannál a cégnél

A home office-nak éppen a közelmúltban szigorodtak a cégnél a szabályai, ezért fel is vették a témáik közé, hogy a szakszervezet álláspontját is vegye figyelembe a cégvezetés. Ez szintén sokakat érdekelt.

Ez egy olyan cég, ahol egy adott projektben 3-4 időzónából is lehetnek tagok egy csapatban, és nehéz megindokolni, hogy miért kell bemenni az irodába egy online megbeszéléshez. Korábban is gyakran volt, hogy zavartuk egymás az irodában ilyen hívásokkal

Vannak, akiknek szitokszó a szakszervezet

Decemberben még 50 körül volt a taglétszám, ami idén kezdett el látványosabban emelkedni.

Jelenleg már 85 tagja van az IKSZ-nek.

A bővülés egybeesett azzal az időszakkal, amikor aktívabban kezdték magukat hirdetni. A hirdetések fő felületei a Reddit és az Instagram, de a cég telephelye melletti szórólapozással is hatékonyan tudták elérni az érdeklődőket.

Sokan betévednek, rácsodálkoznak, nyilván vannak olyan kattintások, amik nem boschosokhoz tartoznak, de rengeteg boschost érünk el így. Benne lettünk a köztudatban, visszakapjuk az ismerősöktől, hogy na, mi ez itt, szakszervezet?

Mival a holnapjuk látogatottságsa jelentősen megugrik minden szórólapozás után, úgy látják, ez a leghatékonyabb módja a érdeklődők megszólításának.

A toborzásnál azonban a reakciók nem mindig pozitívak, vannak, akiknek kifejezetten szitokszó a szakszervezet, sok embert még mindig az előző rendszerre emlékezteti, sőt még olyanok is vannak, akik beléptek a szakszervezetbe, de ezt nem nagyon merik felvállalni.

Van, aki azért nem szeret róla beszélni, mert úgy tudja, hogy Magyarországon a szakszervezeteknek rossz híre van, és van aki attól fél, hogy mit szól a főnőke, ha megtudja.

Ez Pőcze szerint nincs ellentmondásban azzal, hogy a dolgozók tudják, hogy a német Boschnál erős a szakszervezet.

Úgy vannak vele, hogy a német szakszervezet az más, és szerintem sokan nem tudják elképzelni, hogy itthon is lehetne olyat csinálni, mint amilyen ott van

Arra ugyan már volt példa, hogy egy friss tag szervezett be újabb tagokat, és erre biztatják is őket, de nem egyértelmű, hogy a belépők beszélnek a kollégáiknak a szakszervezetről.

Kívülről nézve furcsa, hogy ezt mi okozza, hogy miért nem jut valakinek eszébe ezt a saját bizalmas köreiben megbeszélni a kollégáival, hiszen azt gondolnám, hogy mindenki szeretné, ha képviselve lenne a hangja

itthon az oktatási rendszer már arra szocializálja a diákokat, hogy utasításokat kövessenek.

Jellemző az a hozzáállás, hogy most azzal foglalkozzak 8 órában vagy azon felül, hogy nekem itt most milyen? Hát, megnézem milyen, ezt elfogadom, elszenvedem. Ez az, ami van. És ebből kéne továbblépni

Arra a kérdésre, hogy a Bosch németországi leépítéseinek lehet-e köze a taglétszám év eleji megugrásához, Pőcze és Szabó azt mondták, idén már ennek is lehetett hatása.

Nem csak az „egy csapat vagyunk” szlogen

A szakszervezet távlati célja az, hogy a nagyobb cégben 500, a kisebbikben pedig 15 fős tagsága legyen. Ez 10 százalékos lefedettséget jelentene, ami a kollektív szerződés megkötésének előfeltétele.

Persze most még nem állna kész a szervezet arra, hogy ennyi tagunk legyen, ezért fokozatos növekedésben gondolkodunk, idén a 200 fős létszámot szeretnénk elérni. Még nem vagyunk nagyok, de egy éve alatt körülbelül ötszörösére nőtt a taglétszám

Szintén távlati cél, hogy egyértelművé tegyék a dolgozók számára, hogy mi a szakszervezet lényege.

Ezt fel kell építenünk, hogy mindenki értse, hogy miért van a szakszervezet. Hogy az egész szervezetet járja át az, hogy itt nem csak fentről jön minden, hanem nekünk is van valami beleszólásunk a munkánkba. És ez nem csak a multis »egy csapat vagyunk« szlogen, hanem ennek ezen túlmenően is van tartalma. Persze annak a feltétele, hogy ennek a tartalomnak súlya is legyen, az, hogy tovább bővüljünk