Az életkor helyett érdemes lenne a középfokú végzettség megszerzéséhez kötni az iskolakötelezettséget egy új tanulmány szerint.
5-7 százalékkal nőtt az iskolából lemorzsolódó fiatalok aránya a 2011-es oktatási törvény hatására – írja a legfrissebb Munkaerőpiaci Tükör. A törvény azok számára, akik 2012-ben vagy később fejezték be az általános iskolát, 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát.
Miért fontos ez? Magyarország számára hatalmas gazdasági és társadalmi költséget okoz az iskolakötelezettség rossz szabályozása, aminek a hatásai generációkon keresztül fognak húzódni – áll a tanulmánykötetben. A társadalom nagy arányú aluliskolázottsága gátolja a gazdasági növekedést is.
Felülnézet: a reform célja az lett volna, hogy megkönnyítse a gyors munkaerőpiaci belépést azok számára, akik nem akartak 16-17 évesen az iskolában ülni, de ez nem valósult meg. A változtatás megnövelte az inaktív 17-18 évesek arányát, a lemorzsolódó fiatalok 60-70 százaléka 22 éves koráig sem helyezkedett el.
- A negatív hatások különösen drasztikusak voltak azok között, akik rossz családi háttérből jöttek. Az iskolai lemorzsolódás valószínűsége közel kétszeresére, 12 százalékkal nőtt azok körében, akiknek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A változtatás tehát növelte az egyenlőtlenségeket is.
- A lemorzsolódás valószínűsége jelentősen megnőtt a roma fiatalok körében.
a kormány 2013-ban négy évről három évre csökkentette az érettségit nem adó szakképzések idejét. Ez úgy vált lehetővé, hogy a közismereti tárgyak óraszámát csökkentették, a szakképzési tárgyakra fordított időn pedig nem változtattak.
- Ennek a reformnak a hatásai ellentmondásosak. A diákok matematika és szövegértés teszteredményei ugyan csökkentek, de közben a lemorzsolódás aránya is csökkent a szakképzésben, 23,4 százalékról 18,3 százalékra.
a tankötelezettségi korhatár leszállítása nem csökkentette a középfokú végzettség megszerzésének esélyét. A korábban felhalmozott évismétlések miatt a lemorzsolódás veszélyének kitett diákok magasabb tankötelezettségi korhatár mellett sem végezték el a középiskolát.
- A tanulmány szerzői szerint ezért az iskolakötelezettséget érdemes lenne a középfokú végzettség megszerzéséhez kötni az életkor helyett. A korhatár emelése (például 16 évről 18 évre) a középfokú végzettség megszerzése nélkül nem elegendő a foglalkoztatási kimenetelek javításához sem.
Az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek száma drasztikusan csökken, és ezek azok, amelyeket az automatizáció fokozatosan ki is vált. Ezzel párhuzamosan a szakképzettséget vagy felsőfokú végzettséget igénylő állások kínálata nő. Az oktatás megtartó szerepe tehát a munkaerő-piaci versenyképesség miatt is egyre fontosabb lenne.
- A felsőfokú végzettséget szerző 30-34 évesek aránya Magyarországon azonban minimális ingadozást mutat, és megegyezik a tíz évvel ezelőtti 34,1 százalékkal.
