A kormány gyógyszerár-csökkentését a valóságban az égvilágon semmi sem garantálja

Tavalyi szintre csökkenti a Berlin-Chemie/A. Menarini nevű gyógyszercég három fontos készítményének – a Lioton gél, a Prostamol Uno, és további egy vényköteles gyógyszerének – az árát, és ez összesen évi 110 millió forint kieső bevételt jelent neki.

Miért fontos ez? A bejelentés annak a kormányzati szándéknak az eredménye, amely a lakosság terheit a patikákban is csökkentené, csakhogy ezúttal nagyon furcsa helyzet alakult ki a piaci szereplők ehhez hasonló önmérséklő akciójával.

Felülnézet: a kormány által erősen ösztönzött önkéntes gyógyszeripari vállalások keretében összesen 34 gyógyszer árát csökkentik a gyártók, ezek közül 9 receptre kapható, de egyiken sincs állami támogatás, ami azt jelenti, hogy a termékek szabadárasak.

• Az élelmiszereknél a kiskereskedelmi árrést vitte le 10 százalékra a kormány, tehát ott a bolt nem rakhat rá ennél nagyobb hasznot: ha 100 forintért vesz egy terméket, akkor 110-nél drágábban nem adhatja el.
• A gyógyszereknél viszont csak a gyártó csökkenti az árat, a patikai árrés nincs szabályozva, tehát attól még, hogy egy gyógyszertár 100 forintért vesz meg valamit, azt továbbra is bármennyiért eladhatja.
• A gyártó a nagykereskedőknek adja el a gyógyszert, azok pedig vállalták, hogy az alacsonyabbra vitt árakhoz igazítják a saját árazásukat.
• A patika viszont ettől függetlenül úgy áraz, ahogy akar, dönthet akár úgy is, hogy még az esetlegesen alacsonyabb beszerzési ár ellenére sem csökkent, sőt elvileg még azt sem zárja ki semmi, hogy árat emeljen.
• Jogszabályi értelemben tehát semmi sem garantálja, hogy a gyártói önkéntes árcsökkentésből fogyasztói árcsökkentés is lesz.
• Az ellenőrzésnek ebben az esetben nemcsak hogy jogi alapja nincs – mivel szabadárasak a termékek –, de még technikailag is lehetetlen lenne, hiszen az országban mintegy 2300 patika van, és még azoknál is részben lehet egyedi az árképzés, amelyek láncokba tömörülnek.

Mi következik? Maradva a fenti példánál, a gyártó júliustól (nem közölt mértékben) csökkenti a gél árát, a nagykereskedő pedig megtartja a saját árrését, vagyis a gél arányosan alacsonyabb áron érkezik majd el ezekbe patikákba.

• Ettől függetlenül azonban bármelyik patika továbbra is bárhogy dönthet, a szabad árképzés megmarad: csökkenheti, megtarthatja vagy akár növelheti is a fogyasztói árat. Csökkentés vélhetően csak akkor lesz, ha a lokális szabad piaci verseny ezt kikényszeríti.
• A kormány valószínűleg a patikákban is ki fog helyeztetni közleményt arról, hogy elérte 34 termék árcsökkentését. A kisebb probléma ezzel az lesz, hogy a 34-ből 9-et nem is tud majd megnevezni, mert a vényköteles termékek marketingje szabályozott, jórészt tilos.
• A sokkal nagyobb probléma viszont az lesz, hogy semmi sem fogja garantálni, hogy a fogyasztói árak szintjén a plakátra kiírt árcsökkentés meg is valósult abban a bizonyos patikában.

• Ám ebből is jól látszik, hogy ha a patika most köszöni szépen a kormánynak a gyártótól (nagyobb árrés formájában) kapott pénzt, és nem érvényesíti azt az áraiban, akkor nem nagyon lehet még morálisan sem helyteleníteni a döntését (piaci alapon pedig végképp nem).
• Amint azt korábban bemutattuk, a 34 érintett gyógyszer közül soknak van olyan megfelelője, amely ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, de olcsóbb, és van olyan is, ahol létezik majdnem tízszer olcsóbb verzió annál, mint amelynek az árát most a gyártó csökkenti.
• Ha a lakosság figyelmét felhívná a kormány arra, hogy sok esetben ugyanaz a hatóanyag más márkanevek alatt sokkal olcsóbban is kapható, akkor jóval nagyobb, és tényleges spórolást érhetne el a vásárlók körében, sőt még „önkéntes vállalásokra” sem lenne szükség.