Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.
Strukturális törés következett be az infláció lakossági érzékelésében a 2020-as évek elején – írta legutóbbi, júniusi Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Az élelmiszer-infláció megugrásai és a forintárfolyam ingadozásának mértéke nagyobb hatással voltak a háztartások érzékelésére és várakozására, mint a 2010-es években.
Miért fontos ez? Az inflációs várakozások önbeteljesítő jóslatként működhetnek, mert ha az emberek jelentősen emelkedő árakra számítva előrehozzák fogyasztásukat, akkor a vállalatok könnyebben emelnek árat.
- Másrészt a dolgozók olyan béremelési követelésekkel lépnek fel, amelyeket a cégek csak az árak emelésével tudnak kigazdálkodni, így alakul ki a bér-ár spirál.
- Bár ez most nem fenyeget, a kormányzati árcsökkentő intézkedések ellenére célszint felett alakuló (júniusban éves szinten 4,6 százalékos) infláció miatt fontos kérdés, hogyan lehetne csökkenteni a várakozásokat, hiszen ez hozzájárulhatna a tényleges infláció mérsékléséhez.
a K&H a 30-59 éves korosztályban mérte fel az infláció érzékelését és a lakosság várakozásait. Ez a korosztály májusban átlagosan 22 százalékosnak érzékelte az éves inflációt, pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,4 százalékot állapított meg. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka érzékelte 1-4 százalék közöttinek az éves inflációt.
- A 22 százalék egy kicsit még alacsonyabb is az Inflációs jelentésben szereplő érzékelt inflációs értéknél*, amely ötször magasabb, mint a tényleges, KSH által mért infláció.
A GKI lakossági felmérése alapján, az MNB által tisztított adat ennél alacsonyabb, kissé 14 százalék alatti volt az év elején.
- Az infláció érzékelése és a tényleges infláció közötti különbség különösen a 2022-2023-as árrobbanás óta szélesedett ki. 2022 októberében az éves szintű élelmiszer-infláció 40 százalékra emelkedett, és a következő öt hónapban meg is haladta azt. A szolgáltatások áremelkedése később, 2023 júliusában tetőzött 14,6 százalékon.
- Az érzékelt infláció 2023 elején 45 százalék volt*, de a következő egy évben gyorsan csökkent. A tényleges infláció 2023-ban 17,6 százalék volt.
a GKI lakossági felmérése alapján
a magyar lakosság inflációs érzékelését és várakozását az élelmiszer-infláció, a makrogazdasági elemzők inflációs előrejelzése, az euró-forint árfolyam és az árfolyam ingadozásának mértéke is befolyásolja.
- Az élelmiszerek aránya 18 százalék volt a fogyasztói kosárban tavaly a jegybank szerint, de a gyakran és közvetlenül vásárolt termékek és szolgáltatások pszichológiai súlya ennél jóval nagyobb lehet az inflációs érzékelésben.
- Ennek egyik oka az élelmiszerek átlagosnál nagyobb áringadozása, és az is, hogy sokan az általános inflációt a napi bevásárlási költségek változásával azonosítják.
az inflációs várakozások a fogyasztói magatartásra is hatással lehetnek. Utoljára tavaly szeptemberben mért akkora csökkenést a kiskereskedelmi forgalomban a KSH, mint legutóbb: májusban 1,3 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi forgalom az előző havitól.
- Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban azt mondta: a fogyasztás mumusa az infláció lett.
A következő egy évben a középkorúak átlagosan 9 százalékos áremelkedésre számítanak a K&H felmérése szerint. Ez egy százalékkal meghaladja a korcsoport egy évvel korábbi várakozásait.
- A fentiek alapján a várakozások csökkentése szempontjából fontos a stabil forint-euró árfolyam, a kormányzati árcsökkentő intézkedések ilyen hatásában azonban - azok átmeneti jellege miatt - kételkedik a nemzeti bank.
