Egyre nagyobb üzlet a használt mobilok átvizsgáltatása, és egy magyar cég élen jár ebben

Eléggé meglepődött Lévai Tamás, az Atlas Soft Kft. résztulajdonos-vezetője, amikor pár éve azzal hívta fel egy mérnök-informatikus, hogy náluk szeretne dolgozni. A telefon másik végén ugyanis egy olyan magyar szakember volt, aki a világ egyik legismertebb és legnagyobb távközlési óriásánál futott be nemzetközi karriert, és épp egy közel-keleti országban élt a családjával. A multicégek magasan képzett kiküldött munkavállalóinak járó tejben-vajban fürösztést az 50 főt foglalkoztató budapesti Atlas Soft természetesen semmilyen szinten nem tudta megközelíteni, de mint kiderült, emberünk szakmai kihívást keresett, amit meg is talált: öt év múlva a magyar cégtől ment nyugdíjba.

Miközben a két tulajdonossal, Lévai Tamással és Csatádi Jánossal beszélgetek a cég történetéről, átmutatnak a tárgyaló üvegfalán: a szomszéd szobába épp akkor érkezik egy nemrég felvett fiatal fejlesztőjük, aki elmondásuk szerint a tudása alapján tetszés szerint válogathat a munkaadók között. Büszkén mondják, hogy nekik sikerült leigazolni, ami ahhoz képest tényleg meglepő lehet, hogy a cég neve a szakmán kívül alig ismert.

Egyre fontosabbak a használt mobilok

A társaság kezdettől fogva elég speciális részterületre koncentrál, mobiltelefonok szervizeléséhez és diagnosztikájához fejleszt megoldásokat.

„Egy használtautó-kereskedőnek nem árt tudnia, hogy milyen műszaki állapotban van egy hozzá eladásra bevitt autó, azt alaposan át kell nézetni, majd lehet, hogy szervizeltetni is kell a viszonteladás előtt. Mi ugyanezt a műszaki hátteret adjuk meg teljes körűen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagyobb tételben kereskednek használt mobilokkal” – mondják a tulajdonosok.

Érdekes, teszik hozzá, hogy az autós hasonlatot mindenki érti és ma már evidenciaként kezeli, a mobiloknál azonban a felhasználók egyelőre sokkal kevésbé érzik ennek a fontosságát. Pedig a használt mobiltelefonok adásvételekor mindkét fél, az eladó és a vevő, de persze adott esetben a köztük lévő kereskedő is könnyen futhat bele csúnya történetekbe, ha nem tudja, milyen állapotban van a készülék. Önmagában az, hogy a kereskedő vagy a boltban dolgozó lelkes szervizes kipróbálja, hogy működnek-e a telefon egyes funkciói, vajmi keveset mond a készülék tényleges műszaki állapotáról, az esetleg rajta tárolt adatokról, tartalmaktól vagy adott esetben vírusos alkalmazásokról.

Jelenleg nincs semmilyen érdemi szabályozás arra, hogy ha alapos műszaki átvizsgálás nélkül adnak el egy használt mobilt, és abból bármelyik félnek kára származik, akkor a feleket milyen felelősség terheli. Márpedig a probléma előbb-utóbb át fogja ütni a felhasználók ingerküszöbét is, talán ahhoz hasonló lesz a folyamat, ahogy a használtautós nepperkedés vad korszakának is vége lett.

Ez egyrészt azért is várható, mert a mobilok ára a magasabb műszaki tartalomnak megfelelően gyors ütemben emelkedik, („ma már gyakori, hogy valaki értékesebb mobilon beszél az autójában, mint maga az autó”), vagyis egyre nagyobb pénzügyi kockázat az adásvétel. Másrészt tavaly már fordult a kocka, a használt mobilok eladott darabszáma világszinten megelőzte az újakét.

Érzékeny adatok

Magán adásvételnél általában ma még semmilyen átvizsgálásra nem gondol sem az eladó, sem a vevő, az eladó beteszi, a vevő pedig kiveszi a mobilt a csomagautomatából. A kereskedők már érzik a kockázatot, és diagnosztizálnak, illetve adott esetben szervizeltetnek is, de az Atlas Soft tulajdonosai szerint a helyzet még itt is rendkívül aggasztó.

„Van a piacon számos olcsó vagy akár ingyen is letölthető diagnosztikai applikáció, ezeket előszeretettel használják a kereskedők anélkül, hogy a részleteknek utánanéznének” – mondják.

A ma legnépszerűbb ingyenes diagnosztikai applikáció hozzáfér a telefonon tárolt személyes adatokhoz is, és azokat el is tudja küldeni a gyártónak. Ez műszakilag akkor is lehetséges, ha valaki bevisz egy telefont egy kereskedőhöz, aki diagnosztizálja a készüléket, de végül az adásvétel nem jön létre. Ebben az egyáltalán nem életszerűtlen esetben a kereskedő a saját és a használó tudtán kívül automatikusan kiadhatja a személyes adatokat az applikáció (például távol-keleti) gyártójának.

A komoly szakmai háttérrel rendelkező és nagy tételben kereskedő cégek ezt a kockázatot nem futhatják meg. Elég csak arra gondolni, hogy a mobilszolgáltatókhoz vagy a műszaki cikkeket is forgalmazó kereskedőkhöz mennyi használt, jobb-rosszabb állapotú mobilt visznek vissza az ügyfelek-vásárlók, ezek az Atlas Soft megoldásainak (és a cég versenytársainak) legfőbb vevői.

Újabban egyébként már maguk a mobilszolgáltatók sem adnak túl automatikusan minden hozzájuk (legtöbbször cserére, előfizetés hosszabbításkor) bevitt telefonon, diagnosztizálják, szervizelik, majd újra eladják azokat, vagyis a másodlagos piacon is kereskedők lettek.

Több mint 800 telefon

Az Atlas Soft most jutott el arra a szintre, hogy a saját diagnosztikai szoftveréből készített egy ingyenesen használható verziót, amely egyébként ahhoz is hozzájárulhat, hogy a céget szélesebb körben ismertté tegye (és így érthető meg, hogy mi az üzleti várakozás a lépéssel kapcsolatban). A magáneladók is kapnak a kezükbe egy komoly eszközt arra, hogy bizonyítsák, mennyire van jó állapotban a készülékük, de persze a vevőknek is megoldás lehet arra, hogy kérjenek az adásvétel előtt egy ingyenes átvizsgálást.

Az Atlas Soft árbevétele 2022-ben ugrott a korábbi 600 millió forintról egymilliárd fölé, azóta ezen a szinten stagnál. Az adózott eredmény három éve ugyan csökken, de még tavaly is 170 millió forint közelében volt, de az üzemi szintű nyereség is 150 millióhoz közelített, ami jelzi a magas hozzáadott értéket. A cégnél csak magasan képzett informatikusok dolgoznak, akiknek a mobiltelefonos hardver- és szoftverkörnyezetet naprakészen kell ismerniük.

Így válik érthetővé, hogy a cégnek gyakorlatilag minden egyes új mobilból azonnal vásárolnia kell legalább egyet a megjelenésekor, és azonnal el kell kezdeni beilleszteni annak kezelhetőségét az Atlas Soft szoftvereibe, hiszen mire az első használt adásvétel megtörténik, az előfizetőknek tudni kell a készüléket diagnosztizálni és szervizeltetni.

„Szerintem 800 felett járunk” – mondja Csatádi János, amikor arról kérdezem, mégis hány mobil gyűlt össze a mai napig így a cégnél.

A személyi költségek mellett a telefonvásárlás a cég másik fő költségeleme, és mindkettő elég gyorsan emelkedik az utóbbi időben. Az újabb mobilok ára ma már simán félmillió forint fölött van, a nem kezdő informatikus-mérnök szoftverfejlesztőket pedig havi nettó 1,2 millió forint alatt ma már aligha lehet alkalmazni.

„Próbálunk minden szempontból olyan munkakörnyezetet biztosítani, amellyel kiszűrjük a lemorzsolódást, állandóan gondolkodunk az iroda fejlesztésén, miközben mi itt beszélgetünk, két szobával arrébb például épp masszázs van” – mondják.

Saját tulajdonú irodák

Ennek a gondolkodásnak a része az is, hogy a cég ugyan a növekedésével összhangban többször is költözött már, de elég szokatlan módon sosem bérli, hanem megveszi az irodáit. „Kicsit konzervatívnak tűnhet ez a megoldás, de így nem vagyunk kiszolgáltatva a bérbeadónak, hosszabb távon gondolkodhatunk, akkor költözünk tovább, ha ez üzletileg tényleg szükséges, és nem akkor, amikor lejár a bérleti szerződés” – mondják.

A szokásos megoldásokhoz viszonyított „kissé konzervatív” megközelítés nagyon sok más dologban is áll a cégre. Sosem vettek fel hitelt, megtehették, hogy csak a profit visszaforgatásával növekedjenek, csak annyira, amennyire a lehetőségek megengedték. Sosem pályáztak semmilyen támogatásra, és nem nyitottak ajtót a kockázati tőkebefektetőknek sem, pedig azok kopogtattak rajta. A céget (eddig) sosem akarták sem részben, sem egészben eladni, pedig lett volna rá vevő.

„Volt egy olyan komoly érdeklődőnk, aki a telefonbeszélgetésünk után két nappal már itt ült az irodánkban, pedig nem a szomszéd utcából, hanem Szingapúrból érkezett” – mondja Csatádi János.

A növekedés abban az értelemben is konzervatív, hogy bár új fejlesztőkre szinte mindig szükségük volt, csak akkor vettek fel új embert, ha teljes mértékben meg voltak győződve arról, hogy pont rá van szükség. A toborzás így a vezetők elég sok energiáját kötötte le, ezért egy ideje már fejvadász céget is alkalmaznak, és valószínű, hogy az általános piaci trendek mellett náluk ez az előszűrés is nagy szerepet játszik abban, hogy a munkaerőhiány problémája oldódik.

Hogy mennyire organikusan vitték végig a tulajdonosok a cég felfuttatását, azt talán az irodai költözések története mutatja a legjobban.

„Először Nagytétényben vettünk egy kis lakást, azért ott, mert kettőnkön kívül akkor még két egyetemistát foglalkoztattunk, és ők ott laktak a közeli kollégiumban” – mondják. Innen egy nagyobb budaörsi lakásba költöztek, majd a következő években jellemző lett, hogy amikor az adott helyiség végleg betelt, és már mindenhol íróasztalok álltak, akkor először egy második kis helyszínnel egészítették ki a portfóliót, majd idővel a kettőt eladva egy nagyobb, újabb helyre költöztek.

„Minden költözéskor azt gondoltuk, hogy az új hely nagyon tágas, és nagyon sokáig az is marad, de ebben sorra tévedtünk, eddig mindet a tervezett idő előtt kinőttük, szerencsére” – mondja Lévai Tamás.

Az üzleti modell érdekessége, hogy az Atlas Soft árbevételének döntő része nem Magyarországról származik, a megoszlást még a tulajdonosok sem tudják egészen pontosan.

„A globális szoftverértékesítésnél megszokott módszert alkalmazzuk, vagyis mi mindig ugyanannak, egy velünk szerződésben álló nemzetközi közvetítő cégnek értékesítünk, amely továbbadja a termékünket a megrendelőink felé. Erre azért van szükség, mert olyan sok országba adunk el, hogy ennek könyvelési-adózási ügyeit nem érné meg házon belül tartanunk, ezt végzi el helyettünk a partnerünk, amely hó végén levonja a jutalékát, és úgy utalja át nekünk a bevételeket” – magyarázzák a tulajdonosok.