A fia beleszeretett a dinókba, ezért megépítette a közép-európai Jurassic Park-láncot

A fia beleszeretett a dinókba, ezért megépítette a közép-európai Jurassic Park-láncot
A lánc egyik parkjának bejárata – Fotó: West Media

311

Kétmillió látogatóval cégcsoportszinten évi 20 millió eurós (kb. 8 milliárd forintos) árbevételt csinál dinóparkjaival és a kapcsolódó szolgáltatásokkal a cseh West Media. A járványt a parkok is megsínylették, az elmúlt években azonban ismét kilőtt a forgalom, és a parkok bevételükhöz viszonyítva kifejezetten magas nyereséget is termelnek. A jövedelmező üzlet ötlete egy gyereknek köszönhető, a legnagyobb kihívás pedig – nem meglepő módon – a dinoszauruszok előteremtése volt.

Nem matricát vett, dinóparkot csinált

A kisgyerekes szülők közül valószínűleg sokan találkoztak már azzal a grafikonnal, amely azt ábrázolja, hogy egy ember élete során mikor rendelkezik a legtöbb ismerettel a dinoszauruszokról. A karikaturisztikus vonaldiagramnak három lokális csúcsa van. A legalacsonyabb jellemzően valamilyen paleontológiai tudományos fokozat, például a diploma vagy a PhD megszerzésének idejét mutatja, a két magasabb pedig azt, amikor az ember maga vagy a gyermeke négyéves.

A grafikon nyilván arra utal, hogy a gyerekek jelentős részének van egy korszaka, amikor rajong a dinoszauruszokért. Ezt a jelenséget pedig valószínűleg csak fokozták a Jurassic Park-, majd később a Jurassic World-sorozat filmjei, amelyek képernyőn is megjelenítették az őshüllőket. A szülők ebben a korban általában dinófigurákat, matricákat, képeskönyveket vesznek a gyerekeiknek. Egy cseh üzletember azonban nem érte be ennyivel: jövedelmező vállalkozást épített gyereke dinoszauruszmániájára.

„A DinoPark létrejötte szép történet arról, hogy a gyerekek milyen hatással lehetnek a dolgokra. Amikor a fiam, Šimon ötéves volt, teljesen beleszeretett a dinoszauruszokba, ahogyan más gyerekek is. Így született meg az ötlet, hogy hozzunk létre egy szórakoztató, de egyben oktató parkot, amely a dinoszauruszokat mutatja be”

– idézi fel a mostanra nyolc ilyen parkot üzemeltető cégcsoport alapítását Jiří Machálek, a csoport vezetője és tulajdonosa.

Az első parkot 2003-ban nyitották meg Pilzenben, Csehországban. Az ötlettel azonban hamar átlépték az ország határait, egy évvel később ugyanis Pozsonyban is építettek egyet, majd fokozatosan terjeszkedtek tovább a régióban, illetve egy idő után azon kívül is. Mostanra öt csehországi egységük mellett Kassán, Budapesten és a spanyolországi Algarban is üzemeltetnek egy-egy parkot, illetve a háború kirobbanásáig Oroszországban is volt érdekeltségük.

Az indulás azonban nem volt egyszerű, életnagyságú dinoszauruszszobrokat ugyanis nem kapni minden sarkon. „A világon sehol sincs olyan üzlet, ahol olyan mennyiségben és minőségben árulnák a dinoszauruszokat, mint amire nekünk szükségünk volt” – mondta a G7-nek Jiří Machálek. Hamar kiderült ráadásul, hogy a modelleket az időjárás, a szezonalitás, valamint a sérülések miatt folyamatosan szervizelni kell, erre pedig végképp nem volt beszállító.

A megoldás az lett, hogy a csoport maga kezdte el gyártani a dinoszauruszokat. Erre egy külön céget is létrehoztak Machine Planet néven, amely a hagyományos szobrok mellett ma már robotikus, azaz mozgó és hangokat adó modelleket is gyárt, illetve számos más, a parkokba kihelyezett, szintén tematikus eszközt, így például a paleontológiai játszótér elemeit vagy éppen a mezozoikum viharát imitáló berendezést.

A különböző modellek költsége nagyon eltérő lehet, függ a szobor méretétől, a gyártott darabszámtól, valamint a kivitelezéstől is.

Egy kis, statikus modell ára alacsony, egy nagy, robotikus dinoszaurusz értéke azonban a százezer eurót (kb. 40 millió forintot) is meghaladja.

Utóbbiból pedig egyre több van. A legújabb fejlesztésük például egy olyan robot sztegoszauruszkölyök, amely szabadon járkál a parkban, és mesterséges intelligencia segítségével reagál a látogatókra. Az ilyen drágább eszközöknél előny, hogy a cég mostanra hálózattá fejlődött, így ugyanis egyes modelleket mozgatni is tudnak a parkok között.

Járvány, vita, háború

Mindez elég jól mutatja, hogy egy-egy park kialakítása elég komoly befektetés. A cég parkjaiban átlagosan nyolcvan különböző modell található, amelyek legyártása önmagában több százezer eurós, ha nem milliós tétel. Ehhez jönnek hozzá a különböző kiegészítő szórakoztató elemek, illetve a fosszíliák és a több tíz- vagy százmillió évvel ezelőtti leletek másolatai.

A jelentős költségek ellenére a hálózat a 2020-as évek elejéig nagyon dinamikusan fejlődött. A koronavírus-járvány azonban – ahogy a szolgáltató szektorban mindenhol – náluk is látványos megtorpanást hozott. A parkok forgalma esetenként 30–40 százalékkal is csökkent: a prágai egység bevétele például a 2018-as 8,7 millió cseh koronáról 2020-ra 4,5 millióra zuhant. Ebben az évben a parkok többsége veszteséges volt, ahogy a gyártás és a központi vállalat is.

Ráadásul a járvány után a csoport két parkját is kénytelen volt bezárni. Előbb a pozsonyit, ahol a kezdetektől a helyi állatkertben állították ki a modelleket, de az állatkert vezetése 2021-ben, tizenhét év után felmondta a szerződést. Az állatkerttel összekötött dinópark üzleti modellje nem egyedi, így működik például a Kassai egység is. Pozsonyban azonban konfliktus alakult ki a felek között: az állatkert vezetése azt állította, hogy még az előző vezetés alatt kötött szerződés kifejezetten előnytelen volt számukra.

Akkori sajtóhírek szerint a jegyek eladásából befolyt pénz 30 százalékát utalták át a West Mediának, ráadásul annak ellenére egész évben, hogy a dinópark télen zárva tartott. A vita kiélesedéséhez valószínűleg az vezetett, hogy a Covid az összes hasonló szolgáltatót nehéz helyzetbe sodorta. Könnyen lehet, hogy ha ez nincs, akkor kenyértörésre sem kerül sor, hiszen 2021-ben a tízéves szerződésből már alig több mint két év volt csak hátra, utána újra lehetett volna tárgyalni.

Nem sokkal később pedig a belgorodi parkra is lakat került – itt a West Media döntött a bezárás mellett az orosz katonai agresszió miatt. Ahogy a tulajdonos fogalmazott a G7 kérdésére:

„nem szerettek volna tovább működni ebben az országban”.

A kényszerű bezárások ellenére a 2020-as évek elején ismét megindult a növekedés. A cég parkjainak forgalma szépen bővült, 2022–2023-ra túlszárnyalta a járvány előtti szintet is, a látogatók száma évente már a 2 milliót is meghaladja. A csehországi egységek külön-külön is 13-17 millió cseh koronás (jelenlegi árfolyamon nagyjából negyedmilliárd forintos) éves árbevételt hoznak, és jövedelmezőségük kiemelkedő: a bevétel durván negyede adózott nyereség soron is megmarad.

Csoportszinten pedig Jiří Machálek elmondása szerint az árbevétel már a 20 millió eurót (azaz jelenlegi árfolyamon a 8 milliárd forintot) közelíti. Ebben a parkok üzemeltetésén túl egyéb tevékenységek is benne vannak, a csoport ugyanis kiállításokat szervez modelljeiből, valamint különböző oktatási rendezvényeket is tart.

Magas magyar áfa

Az elmúlt időszak növekedéséhez már a magyar látogatók is hozzájárultak, ugyanis 2023-ban a lánc megnyitotta első magyarországi egységét a fővárosban. A tulajdonos elmondása szerint a budapesti parknak tavaly 100 ezer körüli látogatója volt, az idén pedig 10 százalék körüli bővülést érhetnek el. A teljes látogatószám alapján könnyen kiszámítható, hogy ez még elmarad az átlagtól, amiben Jiří Machálek szerint az üzleti, és főleg az adózási környezet is szerepet játszik.

„Nagyon örültünk a látogatóink reakcióinak és kiváló értékeléseinek, ugyanakkor be kell vallanom, hogy az örömünket némileg beárnyékolja a 27 százalékos, aránytalanul magas áfa. Ez jelentősen terheli az összeredményt, valamint a belépőjegyek árát, amelyek alacsonyabbak is lehetnének. Összehasonlításképpen: Csehországban 15, Spanyolországban pedig csak 10 százalék az áfa mértéke*

A cseh áfakulcs 2024 eleje óta valójában ennél is alacsonyabb, a korábbi két kedvezményes, 10 és 15 százalékos kulcsokat ugyanis megszüntették, és helyette egy egységes 12 százalékos kulcsot hoztak létre, a kulturális és szórakoztató parkok belépőjegyei pedig ezzel a kulccsal adóznak. Az általános áfakulcs mindkét országban 21 százalékos.

– emelte ki az ügyvezető.

Részben ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy bár a cég a jövőben is terjeszkedne, nem elsősorban magyarországi helyszínen gondolkodnak. A tulajdonos a G7 kérdésre azt válaszolta: folyamatosan értékelik a lehetőségeket, és tervezik új parkok nyitását, ha megfelelnek a feltételek. Magyarországon azonban ilyen konkrét tervek még nincsenek. Igaz, nem is zárkóznak el egy olyan együttműködéstől, aminek értelmét látják.

Itthon is egyre többen repülnek rá

Itthon az is nehezítheti a West Media csoport terjeszkedését, hogy míg Csehországban, illetve Szlovákiában elsőként léptek piacra, addig Magyarországon korántsem ők építették a legelső dinóparkot. Ez még akkor is így van, ha nálunk az ilyen létesítmények jóval később kezdtek csak elterjedni, mint a West Media két fő piacán.

Hazánkban az első dinoszauruszparkot a Zala megyei Reziben nyitották 2014-ben, azaz több mint tíz évvel a cseh csoport indulása után. Azóta számos ilyen létesítményt alakítottak ki országszerte, és itthon is működik az állatkerttel összekötött üzleti modell: van például dinópark a veszprémi állatkertben és a budakeszi vadaspark mellett is.

Sőt a 2010-es és 2020-as évek fordulóján egy hazai lánc is elkezdett kiépülni.

A Dino Völgy Projekt Kft.-nek van egy-egy parkja a Tisza-tónál, Sirokon és Kerekiben is. Emellett más – de ugyanannak a családnak az érdekeltségébe tartozó – cégek működtetik a gyulai és a pécsi dinoszauruszparkokat is.

A magyar szereplők azonban – a hálózatépítés ellenére is – méretben egyelőre messze elmaradnak a cseh versenytárstól. Az esetek nagy részében maguk a parkok is kisebbek (a szobrok száma jellemzően 30 és 60 között alakul), és a bevételi számok is alacsonyabbak. A Dino Völgy Projekt Kft. árbevétele ugyanakkor 2024-ben átlépte a 100 millió forintot, a másik két céggel együtt pedig már negyedmilliárd forintos forgalomnál tartanak.

Kövess minket Facebookon is!