Magyar gyárak cégcsoporton belüli riválisát bombázták le az oroszok Kárpátalján

Orosz légicsapás érte a Flex munkácsi elektronikai gyárát az elmúlt éjszaka, ahol az elérhető információk szerint hétköznapi árucikkeket, például kávéfőzőket gyártottak. Az amerikai tulajdonú üzem 13 éve működött, és több mint 2600 embert foglalkoztatott, de a vállalat már korábban is a térség egyik meghatározó foglalkoztatója volt, továbbá Magyarországon is vannak érdekeltségei.

• Az egyik legfontosabb ukrajnai amerikai beruházást érte most robotrepülőgép-támadás, ahol bár több száz dolgozó talált időben menedéket, legalább 15-en megsérültek. Eddig a munkácsi volt a magyar határhoz legközelebbi, sikeres orosz támadás, Rácz András Oroszország-szakértő szerint „itt az illúzió vége, hogy Kárpátalját ne érintené a háború”.

Előzmények: a cég 2000 és 2012 között – ekkor még a Flextronics nevet használva – Beregszászon működtetett egy korábbi rádiógyárat, ami a háztartási berendezéseken túl magasabb szintű technológiával is foglalkozva meghatározó szereplő volt a város gazdaságában. Az itteni tevékenységet megszüntetve 2012-től a Flex Munkácson folytatta a működését egy 55 ezer négyzetméteres üzem megnyitásával.

Tágabb kontextus: az elektronikai bérgyártó Flex Lengyelországban, Romániában és Magyarországon is működtet üzemeket, a cég magyarországi jelenléte ráadásul meglehetősen kiterjedt, Budapest, Gyál, Nyíregyháza, Sárvár, Tab, Üllő és Zalaegerszeg is megtalálható az itteni leányvállalatok címeiben. A Tabon bejegyzett Flextronics International Kft. alkalmazásában közel hatezer munkavállaló áll.

• Százával érkeztek ukrán vendégmunkások a sárvári üzembe az ott dolgozók tapasztalatai szerint 2017-18 körül, miután a Flex a külföldieket kezdte előnyben részesíteni a kölcsönzött, szállásoltatott, jellemzően az ország fejletlenebb részeiről érkező magyar munkavállalókhoz képest. A toborzási nehézségek miatt a kormány ekkor egyszerűsítette az ukrán munkavállalók foglalkoztatását.
• Sárvárról Ukrajnába telepítette át egy kávégép gyártókapacitásának nagy részét 2017 végén a vállalat. Ezt követően sokan felmondtak a bizonytalanná váló körülmények és a pótlékok visszavágása miatt, és Zalaegerszegen is egyre jellemzőbbé vált az ukránok foglalkoztatása, írta ekkoriban a Napi.hu. A lap szerint ekkoriban a cég működését súlyosan érintette a munkaerőhiány.

Reakciók: „egy átlagos polgári vállalkozás volt, amelyet amerikai befektetések támogattak” – fogalmazott a munkácsi üzemmel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az ország magyarországi nagykövetsége továbbá arra emlékeztet, hogy orosz támadás érte korábban a Boeing kijevi irodáját is, vagyis nem a mostani az első eset, hogy amerikai magánérdekeltséget ér háborús csapás az országban.