Valamelyik ujját meg kell harapnia a magyar kormánynak az amerikai vámalku miatt

Kedvezőbb feltételekkel lesz árusítható sok amerikai élelmiszer és mezőgazdasági termék az Európai Unióban azért cserébe, hogy az Egyesült Államok 15 százalékban korlátozza az európai autókra és alkatrészekre kivetett vámok kulcsát az Európai Bizottság nyilatkozata szerint.

• Preferenciális piacra jutást biztosítana az unió az amerikai tengeri eredetű élelmiszerek és mezőgazdasági termékek széles köre számára, beleértve a dióféléket, a tejtermékeket, a gyümölcsöket és zöldségeket, a feldolgozott élelmiszereket, a vetőmagokat, a szójaolajat, valamint a sertés- és bölényhúst.
• A homárt is kedvezőbb feltételekkel értékesíthetik az amerikaiak Európában – ezzel kapcsolatban már az első ciklusa alatt is egyezkedett Donald Trump az Európai Unióval, 2020-ban megállapodás született a 8-12 százalékos európai büntetővámok eltörléséről, cserébe az Egyesült Államok az uniós üvegáruval, kerámiával és eldobható öngyújtókkal kapcsolatban tette meg ugyanezt.

Előzmények: számos konfliktus volt már Európa és az Egyesült Államok között az agrárimporttal kapcsolatban, amelyek rendre a kereskedelempolitika és az eltérő élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályozások, illetve az agrártámogatások mentén alakultak ki. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) is közreműködött a konfliktusok rendezésében, többször az Egyesült Államok javára döntve.

• A növekedési hormonnal kezelt marhák húsának behozatalát 1981 óta több lépcsőben korlátozta az Európai Unió, amire válaszul 1999-ben az Egyesült Államok és Kanada büntetővámokat vetett ki az uniós termékekre. Végül a hormonkezelés-mentes marhahús európai behozatali feltételeinek könnyítésével enyhült a konfliktus 2009-ben.
• A klórkezeléssel fertőtlenített szárnyasok húsa is tiltólistára került Európában 1997-ben, amikortól az unióban csak a vágási folyamat során kizárólag vízzel tisztított szárnyasok húsát lehetett forgalmazni. A baromfitermékek ügye jól mutatja az európai és az amerikai élelmiszer-biztonsági szabályok közötti szemléletbeli különbséget.
• A „farmtól a tányérig” elv szerint működik uniós szabályozás, tehát az élelmiszerlánc egészére kiterjed, és az állatjóllét szempontjából is tartalmaz megkötéseket. Ezzel szemben az Egyesült Államokban kimeneti szabályozás van, ami leginkább a végtermék fogyaszthatóságát biztosítja, és az előállítása során több teret enged az üzleti érdekeknek.

Tágabb kontextus: a kereskedelmi és az élelmiszer-biztonsági szabályok enyhítése megosztottsághoz vezethet az unióban. Franciaországban nemrégiben heves tiltakozást váltott ki a gazdák körében az Európai Unió és öt latin-amerikai ország közötti kereskedelmi megállapodás, jórészt az ottani termelőkre vonatkozó lazább szabályok miatt. A Mercosur-megállapodást a francia elnök nem szavazta meg.

• Németország ugyanakkor a szerződés mellett kampányol, és az Egyesült Államokkal való megállapodásban is sokkal inkább érdekelt lehet például Franciaországhoz képest. A német autó- és gépiparnak fontos a transzatlanti kereskedelem, így az ország annak ellenére is támogathatja az agrárimport könnyítését, hogy a mezőgazdasága és az élelmiszeripara szintén jelentős.

Alulnézet: Mercosur-ügyben a magyar kormány a franciák mellett sorakozott fel, azaz ellenzi, hogy a megállapodás a letárgyalt formában életbe lépjen. „A tervezet alapján kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési normáknak meg nem felelő agrártermékek, például baromfi- és marhahús” – mondta nemrég Nagy István agrárminiszter.

• A fentiek alapján ez a veszély az amerikai agrárimporttal szemben is fennáll, ugyanakkor az autóipar nagy gazdasági súlya miatt a kormánynak az az érdeke, hogy mielőbb 15 százalékra csökkenjenek az amerikai importvámok ebben a szektorban is. Azaz választania kell két, számára egyaránt nagyon fontos ágazat érdekei között.

Reakciók: a kormány minden megszólalásában kedvezőtlennek (vagy sokkal rosszabbnak) minősíti az EU és az USA vámmegállapodását, de eddig csak a magyar ipar számára körvonalazott cselekvési tervet, ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv néven. (Sok amerikai iparcikk vámját szintén le kell nulláznia az EU-nak, így élesedhet a verseny.)

• Ez arra utal, hogy még a 15 százalékos vámszint mellett is az ipari kockázatot látja jelentősebbnek, de hamarosan kiderülhet, mit szól a kormány a deal agrárvonatkozásaihoz. Igaz, a Donald Trumphoz fűződő kapcsolat miatt ez aligha az amerikai élelmiszeripar elleni éles kirohanásokban jelenik majd meg.