Attól még nem lesz jobb a magyar boltosnak, hogy a multinak rosszabb lesz

Ki fogja terjeszteni a kormány a plázastop néven ismert rendeletet azokra a 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltokra és drogériákra is, amelyek nem új építésűek, hanem olyan, már működő boltok, amelyeket megvesznek vagy a bérletét átveszik.

Miért fontos ez? A plázastop a gyakorlatban ma azt jelenti, hogy új boltot építeni csak egy olyan bizottság jóváhagyásával lehet, amelynek működési és döntési szempontjai nem nyilvánosak, és a jövőben ennek jóváhagyása kell egy üzlet megvásárlásakor vagy bérleti jogának átvételekor is.

• A kormányzati intézetek és állami szervezetek delegáltjaiból álló bizottság így a jövőben egyedi engedélyekkel kontrollálhatja majd bármelyik boltlánc bármilyen terjeszkedési tervét.

Tágabb kontextus: a nagy nemzetközi kiskerláncok magyar piacról való kiszorítása a kormány 2010 óta nyíltan hangoztatott célja, de ezt a mai napig nem sikerült elérni, a megjelölt ágazatok (energiaszektor, bankrendszer, közműszolgáltatások, média) közül egyedüliként.

• Az elmúlt 15 évben a szabályozás sok eleme nagyon aránytalan, a kis és magyar tulajdonú nagyobb boltokat szándékosan nem terheli, a jellemzően nemzetközi láncokat azonban egyre nagyobb mértékben.
• A torz szabályozás ellenére azonban nem sikerült áttörést elérni, az Auchan az egyetlen kivétel, amelyben Jellinek Dániel cége, az Indotek Group 47 százalékos (a korzó üzlethelyiségekben 100 százalékos) tulajdonrészt vásárolt.

Előzmények: 2010 és 2012 között átmeneti ágazati különadó volt érvényben árbevétel-alapú progresszív kulcsokkal, ami a kisebb boltokat nem terhelte, illetve azokat a magyar tulajdonú nagy láncokat (Coop, CBA, Real) sem, amelyek franchise rendszerben működnek.

• 2013-tól ezt kivezették, de 2020-ban kiskereskedelmi adó néven állandó formában visszahozták.
• A plázastop 2012-től van érvényben új építésekre és 2018-tól kezdve a nem engedélyköteles átalakításokra is.
• A 2015. március és 2016. április között életben lévő vasárnapi boltzár egyik célja szintén az volt, hogy a kisboltok felé terelje a forgalmat, de nem hozta meg a várt eredményt, csak a vásárlói elégedetlenséget.
• 2022-től „extraprofitadót” vetettek ki a szektorra, ezt is sávosan, hogy csak a nagy nemzetközi szereplők fizessék.
• A 2022 elején bevezetett árstopok ugyan a kisboltokra is vonatkoztak, de 2023 közepén úgy változtak kötelező akciózásra, hogy az már csak a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekre volt érvényes.
• A Gazdasági Versenyhivatal napi ár-összehasonlító oldalához, az Árfigyelőhöz is csak a hat nagy boltláncnak kell adatokat szolgáltatnia.
• A 2025 tavaszán bevezetett, és épp most legalább novemberig meghosszabbított árrésstopszabály szintén csak a nagyobb, évi egymilliárd forintnál magasabb forgalmú boltokra, és új elemként a nagy drogériákra vonatkozik.

Alulnézet: a piacon már évek óta a diszkont modell (Aldi, Lidl és Penny) térnyerése zajlik, az árbevételt és az üzletszámot nézve is. A Lidl 2020-ban előzte meg a Tescót a Trade Magazin mértékadó árbevétel alapú listájának élén, azóta a legnagyobb piaci szereplő.

• Miközben a nagyobb méretű üzletek száma minden ellenkező kormányzati szándék ellenére nő, a jellemzően vidéki, magyar családi tulajdonban lévő kisboltok száma országszerte évek óta csökken.
• Korábban számos cikkben írtunk arról, hogy milyen okai vannak a magyar üzletláncok és kisboltok térvesztésének a multikkal szemben. Ezek lényegében azóta is fennállnak, és a plázastopos szabályozás szigorítása sem változtat ezen, legfeljebb a multik további terjeszkedését lassíthatja.

Mi következik? Mivel az élelmiszerboltok és drogériák ingatlanjainak bérlése és megvásárlása is olyan egyedi engedélyhez lesz kötve, amelynél az elbírálás szempontjai kiszámíthatatlanok, szakértők szerint az ilyen típusú kereskedelmi ingatlanok piaca drágulni fog, és üzletileg bizonytalanabbá válik.

• Ezentúl a bérleti célú fejlesztőknek be kell árazni azt a kockázatot, hogy az ingatlan kiadásához olyan bérlőt kell találniuk, amely átmegy az egyedi engedélyeztetésen.